Én egy 2011-es SLX Dynasys 3x10-es rendszerből indultam ki, az egész hajtás-váltás homogén, kivéve a hátsó XT váltót. A korábbi cikkben kiszámoltam, hogy melyik áttételsor lenne számomra a legkedvezőbb, a 36/22-es kombó mellett tettem le a voksot, így mindhárom tányért cseréltem. Sokat gondolkodtam könnyebb és drágább tányérokon (pl. TA Chinook), de a beszerezhetőség és az ár miatt maradtam a Shimanonál. Ekkora tányéroknál pártíz gramm súlyhátrányt jelent, viszont acéltányérokat vehetünk, ami tartósabb, és nem mellesleg valamivel a váltási teljesítményünk is jobb, mint egy harmadik fél tányérjával. Lánc szempontjából a piacon levő tányérok többsége kompatibilis a 7-10-es rendszerekkel. Az a biztosabb, ha a rendszerünkhöz típusban és korban minél közelebb álló kerekeket választunk. Az átalakítás előtt ezeket szereztem be:
- 36-os trekking tányér, papírja szerint az M440-es 9-es hajtóműé, gyakorlatilag ezt árulják most M510 tányérként is, csak ezüst színben
- 22-es M660 tányér, 9-es SLX-nél ez a csörlő
- egysebességeshez való rövidebb lánctányércsavar, sok helyen árulják az olcsó Zoogie-t
- láncrövidítéshez pótcsap
- 8-as, 10-es alátétek
- hosszabb csavarok az átdobóba, a lehatároláshoz (M4x16 rozsdamentes imbusz)
A parkolóba lementem tesztelni: az átdobó várakozásomat felülmúlva teljesített. Ahhoz képest, hogy nem erre találták ki, és a magasságot is a váz szabta meg, egész szépen váltott felfele (bár néha kicsit bizonytalanabb), lefele meg hiba nélkül dobta a láncot. Viszont a nagy fogkülönbség miatt előjött egy olyan probléma, amire nem gondoltam, hogy a 36-os tányér rámpáiba beleér a lánc, ha a kistányéron a közepét elérem a hátsó sornak.
A kistányér és a hajtómű közé tettem egy 1mm-es alátétet, elkerülve a nagyobb tányér rámpáit. Kicsit korrigáltam a magasságon is - feljebb állítottam - hogy a kistányéron kompromisszum nélkül az átdobó ennek megfelelő részén fusson a lánc. A másik cél, hogy 36-os tányérnál mindkét oldalon, mindkét szélső állásban legyen határolólemez, nagy fogaknál ez a 42-es nagytányér magasságába esett bele, kis fogaknál pedig a 32-es középtányéréba. Mivel az átdobó használata a 36-os tányérnál kompromisszumos, kb. 7-8 fogaskereket tudunk kihasználni hátulról, a 22-es tányérnál csak a jóizlés szab határt. Természetesen a nagytányér tekintetében a hátsó kisebb kerekeket részesítettem előnyben, és ebben a beállításban az első váltó is határozottabban működik. Újabb parkolós teszt, majd éles bevetés...
Elég volt egy tekerés, hogy megállapítsam: ezt a 36/22-es kombinációt a 29erhez találták ki. Jóval kevesebbet használtam az első váltást, csak kaptatókon váltottam le. Egészen fura volt, hogy csak a sokkal gyorsabb hátsóváltót nyomkodom végig, és nem kell azzal foglalkozni, hogy rákészüljön az ember az átdobó használatára. Kicsit okosabban használva, lendületesen tekerve a csörlőhasználatot is minimalizálni lehet. Így már nem csodálkozom, hogy az alkatrészeket gondosan összeválogató és a részletekre is odafigyelő Canyon a 2012-es 29er bringáit alapból ilyen áttételsorral szereli.