2009. április 29., szerda

Rossz házasság? ATI 4890 és Dell 2408WFP

Amikor megvettem a 4890 kártyámat feltűnt, hogy néha elmegy a kép egy-egy másodpercre. Nem nagyon érdekelt a téma, úgy gondoltam hátha valami driver-maradvány, vagy egyéb hiba csinálja. Akármit próbáltam, nem sikerült fixelni a dolgot. Most hogy rákerestem a témára, kiderült, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Elég régóta űzöm a hardveres csereberét, de ilyenről még sose hallottam.

Röviden: akarmilyen párosításban rendesen működik mind a monitor, mind a videókártya, csak együtt produkálják ezt a hibát. Ez azért gond, mert ugye hiába viszem vissza bármelyiket, hogy nem jó - kipróbálják, nincs gond. Ahogy olvasgattam a fórumokban, reménykednek, hogy a következő ATI driverrel (9.5) kijavítják.

Hogy idézzek az egyik fórumról:
So when you contact Dell they said try the monitor with a different card and since no problem they say then the monitor is fine, contact the card maker. I contacted MSI and same thing they ask me to try the cards with a non Dell monitor and since no problem there they say card is fine contact Dell. LOL is a vicious cycle...
2009. május 4. update - Ubuntu alól próbáltam feltenni a drivert, ami fel is ment, viszont azt írta a kártyára, hogy nincs támogatva - hasonló felbontásban ugyanúgy villog. Ez sajnos azt jelenti, hogy kicsi az esélye, hogy bármiféle előrelépés várható szoftveres oldalról (driver, etc), kár érte. A másik észrevételem, hogy mintha összefüggene a villogás gyakorisága a képernyőfrissítéssel: 59-ről 60-ra állítva úgy érzem csökkent.

2009. április 26., vasárnap

HTPC építés: legyen olcsó, hatékony, halk

Amikor végre valahára vettünk egy LCD TV-t, akkor el kezdtem gondolkodni, hogy ideje lenne lecserélni a Squeezebox Duetemet egy HTPC-re. Filmet relatív ritkán szoktam nézni, a házimozis hype pedig sose érintett meg, de azert vannak kétségtelenül vonzó részei a dolognak.

Az alkatrészek kiválasztásának mikéntkébe annyira nem akarok belemenni, sebességileg volt olyan kritérium, hogy szoftveresen is elvigye a FullHD videókat, de azért rendelkezzen hardveres dekódolási lehetőséggel is. Sokat agyaltam mindenféle kis gépen (épp robbanás előtt a piac), de drágák, és mivel nem standard PC-s alkatrészeket használnak, nehéz megoldani: ha nem csendes, vagy nem jó rajta valamilyen kimenet, esetleg idővel meghibásodik valami. Egyszóval legyen hagyományos alkatrészekből, ennek előnye, hogy olcsón és egyszerűen beszerezhetőek, bővíthetőek. Egy rövídített lista, próbáltam jó ár/érték arányú egységeket választani:
  • AMD Athlon 64 X2 4850e AM2 BOX
  • ARCTIC COOLING Freezer 64 PRO
  • GIGABYTE GA-MA78GM-DS2H
  • APACER 2048Mb DDR2 800Mhz KIT
  • SAMSUNG 1000GB F2 EcoGreen 5400rpm 32MB SATA2
  • SAMSUNG SH-S223F/BEBE Fekete
  • CORSAIR PSU-400CX
  • GMC R-2 Toast White
  • olcsó távirányító az E-bayről
Minden körültekintésem ellenére (szempont volt az alaplapi hangcodec típusa) sajnos az SPDIF kimenet minősége hagyott kívánni valót maga után, egy E-MU 0404 PCI hangkártyát tettem bele, mint szintén költéghatékony megoldást. Erre azért van szükség, mert elsősorban zenét hallgatok. Próbáltam egy TC Electronic Konnekt 8 "kártyát" is, ami nagyon tetszett, de mivel az ára több, mint az egész gépé, és egy külső egység lett volna, gondoltam előbb végigpróbálok pár észszerűbbnek tűnő hangkártyát.


Alapállapotban a ház az árához képest egy meglepően minőségi érzetet keltő szerkezet, de azért nem tudja meghazudtolni önmagát: filigrán lemezekből összerakott pille dobozka, ami a táp után "farnehéz" lett. Komolyan figyelni kellett rá, hogy az ember nehogy fellökje. Ilyen kialakítás mellett nem várható el túl sok hang és rezonancia csillapítás. Nem az első ház volt, aminél ilyesmivel kísérleteztem, így gyorsan beszereztem a hiányzó kellékeket: egy kb. negyed négyzetméter cipőtalp, és hangcsillapító szivacs. A gumi tömegnövelő, és felragasztva szendvics-szerkezetként remekül csillapítja a rezgéseket. A hangcsillapító inkább csak a magas hangok szétszórására jó, megszünteti a "dobozhangot", a ház nem erősíti fel a belső zörejeket.


Amilyen átalakításokat végezni szoktam, szinte mindig szempont, hogy visszaállítható legyen az eredeti állapot: rögzítésre sima csomagoláshoz használt ragaszószalagot és gyurmaragasztót használtam. Volt ahol a szivacsot nem kellett rögzíteni, mert könnyű volt és megtámasztotta a környezete. A megoldásoknál nem játszott szerepet a kivitelezés minősége, teljesen zárt megoldásról van szó.

Fontos hogy lefedjünk minden felesleges (vagy annak gondolt) szellőző nyílást: ehhez természetesen csinálni kell hőmérsékleti teszteket, mert nem fülledhet be a gép. Ha meg lehetett oldani, akkor kapott a nyílás egy réteg gumit, és erre került a szivacs (ahol elfért). Az első részt hagytam szabadon, a gép elhelyezésénél két részre kell figyelni: a gép elejének alsó része, és a táp mögötti résznél hagyjunk helyet. A kellően csendes háznál mindig kritikus pont a winchester rezgéscsillapítása: két gumiszalagot használtam (ugyanaz a cipőtalp) - megfelelően illuminálhatjuk a nem kívánt zajokat.


Mivel kis fogyasztású gépről van szó, nem igényel a tápon kívül más kiegészítő ventilátort. A winchester előtt szívja át levegőt, átrobog a processzorhűtőn, majd a tápnál távozik a dobozból. Nincs ebben semmi újdonság, amikor az ATX szabványt anno megalkották, pontosan így nézett ki egy hűtési megoldás. A hőmérsékletek maximális terhelés mellett is kellemesek: 30-40 fok közötti processzor és chipset, és 30 fok alatt winchester hőmérséklet. Prime95 stabilitásteszttel sikerült csak némileg 40 fok fölé (43) húznom a processzort.


Az zajcsillapítási eredmény? Jó lett! Ha azt írom, hogy szubjektív hangtesztben a Seasonic belű táp a leghangosabb alkatrész, akkor azt hiszem nem túlzok, hogy egy nagyon halk gépet sikerült készíteni. Alapvetően 700-800 fordulat közötti tartományban tartja a processzor automatikus vezérlése a ventilátort, és nagyobb terhelésre sem megy 1100 RPM fölé. Ehhez képest a tesztelés alatt az 1500-as fordulat is alig szűrődött ki (ez már hangos szokott lenni).

Hogy kicsit tovább hegyezzek a fogyasztáson "downclockoltam" a processzort - de ennek eredményéről majd legközelebb.

2009. április 15., szerda

ATI 4890 a gyakorlatban, mi változott? - apróbb trükkök

Jobb kártya lett a 4890, de a gyári állapotában valószínűleg nem tartanám meg. Elsősorban a zajossága, másodsorban - mint lenni szokott új kártyáknál - az aránytalan ártöbblet miatt. Az órajelek és a feszültségek finomhangolásával "élhetőbbé" lehet tenni.

A 4890 talán az első ATI kártya, aminél hivatalosan is előtérbe került a tuningnál a feszültségállítási lehetőség. Ennek ellenére egyedül az Asus adott ki olyan programot, amivel ez lehetséges. A Rivatunert apró trükkel bírhatjuk rá erre: ez ugyan a hétköznapokban még nem igazán használható, de legalább ki tudjuk próbálni, hogy mire számíthatunk. Megnéztem hogy skálázódik 10 perc Furmarkkal:






























órajel
fesz.
fogy.
vent.
GPU hőm.
VRM hőm.
925 MHz
1.3125V
361W
2800 RPM
88C
112-118C
950 MHz
1.3625V
386W
3000 RPM
93C
123-135C
975 MHz
1.4000V
405W
3050 RPM
93C
128-139C


975 MHz-en már nem tudtam stabilizálni: 1.4V-on még hibázott a kártya, efelett (1.425V-ig mentem el) már fagyott is. Gyári hűtéssel és ventilátorprofillal sok értelmét nem látom a feszültégemelésnek, kevés pluszért jóval nagyobb fogyasztást és jelentősen melegebb alkatrészeket kapunk. Inkább abban nyújt segítséget, hogyha van egy kerek értékünk, ami nem stabil, némi emeléssel azzá tehetjük (mint itt a 950 MHz).

Az ATI Tray Tools-szal egyelőre még nem tudunk feszültséget növelni (éppen csak kiadtak egy 4890 tesztverziót), viszont ami sokkal fontosabb: tudunk rendes 2D profilt létrehozni, tovább tudjuk csökkenteni az órajelet és a feszültséget, ha henyél a kártya. Egyelőre a gyári ventilátorprofilhoz nem is nyúltam, mert elég intelligensen továbbcsökkenti a fordulatszámot. Mit nyerünk vele?


Halkabb lesz a kártya (1200-ról 900-ra változik), csökkennek a hőmérsékletek (minden 40-45 fok), és csökken a fogyasztás is (-39w!). Így már végre megelőzhetjük fogyasztásban is a GTX-eket. A ventilátor enyhe motorzaja némileg megmarad, de klasszisokkal jobb.

Ezt az órajelet még nem teszteltem ki rendesen - egy apró hibát találtam: az ATT menüje belassul. Érdekes módon nem külön a GPU vagy a memória órajelcsökkentése miatt, hanem együttes hatásukra. Tehát ha valamelyiket a gyári (idle) órajelen hagyom, akkor eltűnik a hiba, akármelyiket csökkentem, előjön. Az ATT remek program, egy kis finomhangolással kozmetikázhatjuk a 4890 "hibáit". Az ATI helyében én már rég kukáztam volna a gyári CCC borzadályt, és alkalmaznám Ray Adamset...

Újra nekifutva: mi valtozott? Jobb tápellátás (több tartlék a kártyában), hasonlóan halk, jobb GPU tuningolhatóság (10-15%), némi sebességtöbblet, és idleben alacsonyabb fogyasztás - ebben a felállásban a 4890 már most is jó vétel.

2009. április 13., hétfő

ATI 4890 a gyakorlatban, mi változott?

Érdekes kártya a 4890. Aki kicsit is szeret a hardverrel bütykölni, annak jóval több mozgásteret ad, mint az eddigi 4800-asok, pár napig lekötött. Egy MSI OC kártyát vettem, ami a referencia órajelek (850/3800) helyett 880/999 (880/4000) MHz-en jár.

A sebességet természetesen teszteltem, de nagyon érintőlegesen, mert teli a net tesztekkel. Korábbi kártyám - egy szintén MSI OC - GTX280 volt, ami 650/1300/2300-as órajelekkel bírt. Az oprendszer Windows XP volt, így nagy csodák nincsenek: GTX nyers teljesítménye ebben a környezetben még mindig elég jó, de az újabb programoknál előfordulhat helycsere.

Mi volt a gond a 4800-asokkal? Alapvetően az, hogy csináltak egy remek GPU-t, de a körítés kicsit felemás lett. A kártya tápellátó része nem jó partner a felhasznált hűtési megoldásokkal: képes ugyan kiszolgálni a GPU-t szélsőséges helyzetekben is, de eléggé kicentizték. Előfordulhat, hogy erős terhelésnél egyszerűen elégtelen a hűtés - nem a GPU-hoz, hanem azokhoz alkatrészekhez, amik ezt etetik. A saját tervezésű, nem referencia modelleknél még ennyire se figyeltek erre, így jött a driveres megoldás, lassabban futtatta az alkalmazást, de nem terhelte túl ezeket az alkatrészeket. Ez "kissé" sunyi megoldás a felhasználóval szemben. Nah erre (is) kínál megoldást a 4890. Nem a hűtés hatékonyságát javították (bár a ventilátor fordulatát növelték bizonyos helyzetekben), hanem ezt a kritikus részt csinálták jóval brutálisabbra - a névleges terhelhetőséghez képest kevésbé van leterhelve, mint 4870 esetén. Furmark futtatásánál ez a 140-150 fok helyett 100-110 fokot jelent. Ez nem kevés csökkenés, pedig engem a hőfokok inkább csak a működést illetően szoktak érdekelni.

Ebből természetesen profiálhatunk tuningnál is, bár a kártya nem egy tuningbajnok, a GPU-t tekintve, ha a százalékos pluszt nézzük (9.4/21% a referencia órajelekhez képest). A 9.4-es driverbe került új automatikus tuningmeghatározás megint túlságosan optimista: a 990/1183 MHz Furmark esetén pár másodperc alatt fagyáshoz vezet, ebben valójában első nekifutásra 930/1150 MHz körüli értékekeken sikerült stabilizálni a kártyát gyári állapotában. Másik oldalról viszont már ez is több, mint a korábbi 4800-asoké.

A fogyasztásban is van némi előrelépés, de pl. 2D-ben a memória órajelét nem csökkenti le - a 65 nano és a másfélszer annyi tranzisztor ellenére a GTX ebben jobban szerepel. Ezen még lenne mit csiszolni.

A kártya gyári állapotában nem csendes - nincs vészes hangja, de az ATI által jó ideje használt blower fan relatív erős motorzajjal bír, lényegesen nagyobb fordulatra tervezték, mint amin működnie kell. Érdemes egyszer kipróbálni 100%-on, hogy az ember tisztában legyen azzal, hogy milyen, amikor hangos. Idle 1200-as fordulatra szabályoz, egy csendes gépből sajnos jól kihallható, a motorzaj mellett van némi sípolás is. Terhelve kevésbé zavar, ha felpörög a ventilátor, de itt sem tudja magát meghazudtolni. Pedig a hűtés nem rossz, csak nem ártana valami hasonló fant használni, amit az nVidia használ jó ideje. Méréseknél az sem jobb, viszont a fül számára kellemesebben duruzsol. Terhelés alatt az elektronikus zaj is jelentős - talán csak az X2 "nyekergett" jobban.

Összegezve: így gyári állapotában kapunk egy valamivel gyorsabb kártyát, aminél végre nem a határon mozog a kártya a terhelhetősége, ez megnyilvánul egy kicsit nagyobb tuningpotenciálban (a szinte semmihez nem nehéz hozzátenni). Fogyasztásban is van előrelépés, viszont a referencia 4870 halkabbra volt hangolva. Lehet ezen javítani? Természetesen...

2009. április 10., péntek

ATI 4890 a gyakorlatban, mi változott? - előzmények

Szeretném kicsit összeszedni a gondolataimat, ami megfogalmazódott bennem a két legnagyobb GPU gyártó viszonyáról és kártyáiknak használhatóságáról a 4800 széria megjelenése óta. Mit értek ez utóbbi alatt? Lényegében minden ami vagy felületesen, vagy nem szerepelnek a tesztekben - szubjektív hangteszt egy tényleg csendes házban, driverek minősége hosszabb távon, fogyasztás, stb.

A 4800 széria szinte berobbant 2008 nyarán, letarolva mindent először ár/teljesítmény arányával (4850) majd abszolút sebességével is (4870X2). Teljesen elhomályosította az amúgy sem túl jól sikerült GTX szériát - sorban jelentek meg a cikkek, hogy mutat fityiszt a sokkal drágább GTX260-nak a 4850 (erre majd visszatérünk). Emelett ott volt a DX10.1 ígérete a 3800 óta, de ebben lényegében az elmúlt másfél évben nem történt változás. Mindenki 4800-ast akart, én is. Lényegében végigpróbáltam az egész szériát pár hónapos használatokkal. Sajnos a gyakorlati tapasztalataim már nem voltak olyan jók, mint amilyen jól kinézett az egész a benchekben. Igazából apróságok, de valahogy mégis nagyon zavart.

A 4850 alapvetően tetszett, csak nem volt előrelépés a 8800GT után. Főleg, hogy az egyik tuning hatasára gyorsult egy 15-20%-ot, a másik meg szinte tuningolhatatlan volt. Három 4850-et fogyasztottam el, egyikkel sem tudtam a Furmarkkal 650-670 fölé jutni (625-ről indulunk).

Apropó Furmark - az elmúlt fél évben az ATI számára szinte tabuvá vált ez a GPU stabilitást vizsgáló programocska. A referencia kártyákkal igazából nem volt semmi gond, de a kártyagyártók által kidobott egyedi tervezésűek tuning nélkül is elhaltak (és halnak) a teszten. Mit csinált a gyártó? Driverből korlátozta, így az nem teljes terheléssel futott. Sok ember (némileg) jogos reakciója az volt, hogy úgysem ezzel játszom... Ez éppenséggel csak ott üthet vissza, ha a játékok is hasonlóan kezdik terhelni a 4800-akat. Az ironikus ráadasául a dologban az, hogy mivel ez erősen shaderintenzív alkalmazás, kidomborítja, hogy milyen előnyt szerezhetne a 4800 a GTX ellenében, ha a hasonlóan optimalizált játékok születnének. Ergo nagyobb sebesség, de kétséges, hogy a piacon levő kártyák egy része bírja e.

De vissza a kártyákhoz - vettem egy CF alaplapot és bele két 4850-et. Így már a sebesség is rendben volt. Elméletileg. Gyakorlatilag a mai napig zűros több GPU-t használni, mert újabb játékoknál szinte 100%, hogy belefutunk valami olyanba, ami csak az egyiket használja. Ott vannak emellett a nem "hivatalos" egyéb alkalmazások (scene demók, techdemók, stb.) aminél amúgy is kétséges, hogy rendesen skálázódik. De ez a nyári uborkaszezonban még nem volt lényeges - ami jobban zavart, hogy az apró ventilátorok terhelés alatt nagyon zavaróak voltak, folyamatosan változott a fordulatuk - pl. a GRID szinte túráztatta a ventiket.

A hűtőcsere árával és némi készpénzzel el is jutottunk az éppen megjelent 4870X2-ig. Sebességileg a mai napig fantasztikus kártya. Mivel a kártya felét lekapcsolja 2D módban, a hűtés is meglepően halk. Terhelés közben is jobb, mint a két 4850. Az üröm az örömben, hogy emelett olyan elektronikus nyekergést képes csapni terhelés alatt, hogy katasztrofa. Hiába próbáltam belőni a ventit, sajnos a súgás-sipolás volt, hogy elnyomta. De ez a kisebbik gond. A nagyobbik, hogy kezdtek szállingózni ősszel az új játékok, és szinte minden másodiknál vagy valamilyen hibát tapasztaltam, vagy csak fele sebességgel futott a kártya, mint tudott volna (multi GPU támogatás bukta). Meg kell várni pár drivert és patchet...

Az X2 iskolapéldája annak, hogy kis odanemfigyeléssel mennyit ronthatunk a kártya használhatóságán. Már pár hónapja piacon volt a kártya, de az senkinek nem tűnt fel, hogy boot után aktív marad a kártya mindkét fele, és kb. +40 wattot fogyaszt henyélés közben. Ez amúgy a szemfüles teszt nézegetőknek is feltűnhetett, hogy elég nagy eltérések voltak a kártya fogyasztását illetően. Erről küldtem is értesítőt a driver fejlesztők felé - nem tudom, hogy emiatt vagy sem - de a következő driverben javították. Ati Tray Tools-t használva ennél is jobban megoldhatjuk. Azt már nem értem, hogy miért hagynak a kártyában +30 wattokat feleslesen... A hibás és az ATT között a 67 watt viszont már egy komplett gép fogyasztása is lehet (a HTPC-m fele ennyit eszik).


A multi GPU-s dolog azóta sem érdekel, de adtam még egy esélyt - jött egy szimpla 4870. Sajnos addigra az 512 Mb-os verzió fénye kicsit megkopott, nem hogy a 4850, de ez a kártya sem volt képes befogni a GTX260-at. Ez azt hiszem jól mutatja az nVidia driver beli potenciáját, és hogy mennyire képesek lobbizni a fejleszőknél. Fél év után nem hogy a bejósolt porráalázós dolog nem jött be, hanem megfordult a helyzet. Persze ehhez kellett az 5%-al gyorsabb GTX260-216 is. 4870 esetén sajnos a referenciamodell is a határon táncolt Furmarkot illetően, a 150-160 fokos tápellátó rész nem túl jó dolog.

Januárban mélyrepülésbe kezdtek a GTX280 árak (jött a 285), alig volt drágább, mint a GTX260. Kipróbáltam ezt is. Így utólag ez tetszett az összes közül a legjobban - idle kevesebbet fogyasztott, mint bármelyik 4800, halk. Terhelés közben sem zavaró - a fülemnek sokkal kellemesebb a GTX ventilátorának hangszíne. Drivereknél kevesebb gondom volt, és kaptam egy 20-25%-ot pluszban sebességben (ahol a memória számít többet). A kártya felépítése példaértékű - a mostre GPU ellenére 50 fokkal hűvosebb volt a kártya.

Pár hete a GTX260 ára is lezuhant (vagy 40%-ot) - jó vétel lett. Gondoltam becserélem, de befutott a 4890 is, győzött a kiváncsiság. Elméletileg javítottak a 4870 problémás részein...