2009. május 31., vasárnap

Hardverek tesztelése szoftverekkel - fogyasztási adatok

Általában tuning közben jön elő az a probléma, hogy valamivel ellenőriznünk kell, hogy ugyanolyan stabil maradt e a rendszerünk, mint előtte. Fontos megemlíteni, hogy csak az a használható tuning, aminél a hardver a felhasználási környezetben pontosan ugyanazt nyújtja, mint előtte. A kellően nem kitesztelt hardverek sok gondot okozhatnak felhasználójának, egyértelműbb fagyásokkal, vagy alattomosabb időnkénti hibákkal, amik akár a háttértárak tartalmát is tönkretehetik anélkül, hogy "láványos" hibákat okoznának: gondoljunk csak bele, hogy egy hibásan működő processzor hibásan ír valamit a memóriába, ami hibásan kerül ki a háttértárra is (rossz esetben egy leíró táblába - összeborítva a tárat). Természetesen ez a folyamat többi láncszeménél is előfordulhat.

Az esetek legnagyobb részében a gondot melegedés okozza, mivel a hőmérséklet növekedésével folyamatosan csökken a elérhető órajel. Ezeket gyárilag természetesen egy széles felhasználói spektrumra állapítják meg, így helyet hagynak a jobb hűtési megoldásokkal rendelkező felhasználó számára, hogy magasabb órajelen használja a melegebb helyre tervezett hardveret. Nem akarok belemenni nagyon a tuning problematikájába, mert bejön még a feszültség, ennek stabilitása, stb - órákon át lehetne ragozni.

Ezt a kis kitérőt csak azért ejtettem, hogy egyértelművé váljon, hogy miért lehet fontos a fogyasztási adatok vizsgálata - a jelenlegi félvezetők nagyon rossz hatékonysággal működnek, így sok esetben igaz azaz ökölszabály, hogy amelyik program nagyobb fogyasztást produkál, akkor az nagyobb hőtermeléssel is jár, ez pedig a fent említett okok miatt jobban alkalmassá válik arra, hogy ellenőrizzük szélsőséges helyzetekben is a stabilitást. Aki járatos a tuningban az természetesen tudja, hogy ez nem mindenütt igaz (más is válhat szűk keresztmetszetté). Lefuttattam pár tesztelésre használt programot, és pár játékot.

A tesztkonfig nem egy extrém masina - a fő fogyasztók egy Q6600 processzor szolid tuninggal (@3.2g, 1.26v) és egy órajel emelt ATI HD4890 (@920/4300). Ennek ellenére szembetűnő lehet, hogy így sem volt nehéz 400 watt feletti felvételt kicsikarni belőle. Ugyanez a konfig jelentősebb feszültségemelésekkel simán produkálna még plusz 100 wattot. Meglepő ugye? És akkor nem beszéltünk egy több GPU-val ellátott rendszerekről - a processzorok ma már csak másodhegedűsök ebben a "játékban".

Ezért nem mindegy, hogy a review-t készítő teszterek mit használnak - sajnos a mai napig bevett gyakorlat hogy pl. konfigurációk tesztelésére megelégszenek egy Cinebench vagy egy 3DMark lefuttatásával, és utána kijelentik, hogy töredékét nem használjuk ki a tápnak. Pedig előfordulhat olyan helyzet is, hogy ennek közel másfélszeresével terheljük a tápunkat, anélkül, hogy ez feltűnne. Azonban való igaz, átlagos játékoknál nem szökik fel ennyire - de már csak ezért sem alkalmasak legtöbbször tesztelésre.

A videokártyák stabilitására még most sem fektetnek elég hangsúlyt, és hogy kicsit cáfoljam magamat - ezen a konfiguráción a GPUTool bizonyult a legagresszívebb teszelési módszernek. Valószínűleg a Furmark alkalmasabb lenne minden szempontból, csak ott nem kapunk visszajelzést mindenegyes hibás pixelről - a szem pedig nem megfelelő arra, hogy kiszűrjünk minden egyes hibát, a GPUTool megteszi ezt nekünk. Jelenleg egy óránként előforduló hibás pixel nyilván nem fog senkinek feltűnni, fagyáshoz sem vezet jó eséllyel, de a jövőben fontos, hogy ne számoljon "félre" a GPU, mert GPGPU-s környezetben könnyen visszaüthet ha az alkalmazás megakad a visszaadott hibás adatokon.

2009. május 23., szombat

Új 4890 BIOS vs. Dell 2408WFP

Korábban írtam róla, hogy gondjaim akadtak a monitorommal és a videókártyámmal - bizonyos időközönként eltűnt a kép a monitorról, mintha kikapcsolt volna egy-egy másodpercre, majd utána, mintha mi sem történt volna, visszajött. Ez a gép működésére nem hatott ki, de mégis bosszantó volt a dolog, két ilyen drága hardvernél.

Amikor a bejegyzést írtam, aktívan figyeltem a netet, hátha történik valami előrelépés, de semmi. Aztán a héten kaptam a Prohardveres fiókomba egy üzenetet, hogy kiadtak egy új biost a 4890-hez, és ez orvosolja a dolgot. Fel is tettem, és azóta tényleg nem tapasztaltam a hibát. Köszönet a kollégának, hogy felhívta rá a figyelmemet.

A www.techPowerUp.com BIOS adatbázisából bárki letöltheti az újabb verziókat, én a teljesen referencia VER011.022.001.005.032404 ATI BIOS-t használom azóta. A lényeg, hogy ez, vagy ennél újabb verzió kerüljön a kártyába. Kipróbáltam még pár másikat, annak reményében, hogy hátha van a tuningban eltérés (feszültség, timing, stb), de ilyen szempontból teljesen egyformák.

2009. május 12., kedd

Windows XP vs. Windows 7 benchmarkok

Eddig még nem fordult elő, hogy egy Windows kisebb erőforrásigénnyel rendelkezzen, mint az előző verzió. De nem csak ebben jobb a Windows 7 a Vistánál - logikusabb, áttekinthetőbb, kevesebb salang. Lehet megkérdeztek pár felhasználót?

Eddig XP-t használtam, mert akárhányszor rohantam neki a Vistának, pár heti, havi használat után visszakerült a bevált operációs rendszer. Meglepődve tapasztaltam, hogy néhány játékot gyorsabban is futtat, mint az XP (DirectX 9 persze mindkét oldalon). Le is futtattam párat. A hardver egy ATI 4890 volt egy Q6600 társaságában.


DirectX9 alól a H.A.W.X és a Tropics Demo gyorsabb, a többi hasonló. Ez talán nem véletlen.

A DirectX 10 erőltetése még mindig nem indokolt, mert egyedül a FarCry 2 profitál belőle, valahol pedig a fele sebességgel fut, minimális grafikai többlettel. Ehhez képest hasonló kinézetet ígértek gyorsabban - mikor? A Windows 7-ben már DirectX 11 van.

2009. május 11., hétfő

ATI 4890 skálázódás jobb hűtéssel

A múltkori teszt után nem hagyott nyugodni, hogy jobb hűtéssel hogyan skálázódik a kártya. Egy gyors kísérletnek megteszi a ventilátor 100%-ra állítása is (18-20 fok javulás).


Ahogy számítani lehetett - némi órajel előny (~10 MHz) hűtési kapacitáson belül, ahogy pedig az automata vezérléssel kifullad, kinyílik a grafikon "szája". A referencia megoldásnál egy jelentősen jobb hűtéssel (30-40 fokkal) nyerhetnénk stabil szinten ~50 MHz-et pluszban. Így próbálkozás szintjén érdekes - de a tényleges gyorsulás nagyságát figyelembe véve sokkal több áldozattal (jelentősen megnövekedett fogyasztás, drágább hűtés) járna a dolog, mint haszonnal.

2009. május 8., péntek

GPUTool, ATI 4890, tuning, skálázódás

A HWSW fórumára tegnap belinkelt GPUToolnak nagy jövőt jósolok hardveres berkekben. A jelenleg még 0.0.0.0-ás verziószámot viselő, ATITool nyomdokain íródott programocska segítségével könnyebben feszegethetjünk videokártyánk tuningbeli képességeit. Ez egy automatikusan tesztelő alkalmazás, melyekből az említett ATIToolon kívül szinte semmilyen más épkézláb, ténylegesen használható program nem született. Ezért van, hogy legtöbbször "manuálisan" sokkal gyorsabban és biztosabban meg lehetett állapítani, mint egy általában túlzottan optimista szoftverrel.

Első alkalmazási területem a 4890 skálázódásának vizsgálata volt. Tesztelési módszerem, hogy minden fázisra megállapítottam legalább egy perces hibamentes futási időt. Ez természetesen nem rendesen kitesztelt állapot - de a program biztosítja, hogy a hagyományos gyakorlattal szemben mindig ugyanolyan körülmenyek között szülessen meg az eredmeny - ez nem csak itt, hanem mindenféle mérésnél elengedhetetlen.


GPU esetén csak megerősíteni tudom a korábbi Furmarkos tapasztalatomat - nagyjából 1.4v-ig megfelelően skálázódik a gyári hűtési megoldással a kártya, utána már semmi sem történik. Más hűtéssel és környezettel természetesen más grafikon született volna.


A memória tesztek kicsit csalókák. Azért becsapósak az ilyen jellegű tesztek, mert a bemelegedett memória hajlamos máshogy viselkedni, még akkor is, amikor nem hűlt ki. Tehát lehet olyan órajelen is hibásnak mutatja, ahol ha azzal kezdjük, stabil értéket kapunk. De ez ne tántorítson el minket - sajnos itt világosan látszik, hogy a feszültségemelesnek szinte semmi hatása nincs, elenyésző a tényleges szerepe.

Kíváncsiság képpen megnéztem, hogy az itt szimpatikus feszültésértéken mi változik, ha megnövelem a ventilátor fordulatszámát 100%-ra: egy 15-20 fokkal kaptam alacsonyabb hőmérsékletet. GPU-nál 980-ról (1.4v) 995 változott az eredmény, memóriánál viszont semmivel sem jutottam szinte előbbre (1135).

Hogyan teszteljünk? Érdemes a GPU-t és a memóriát is ott hagyni pár órára. Mindig csak az egyik felet nyaggassuk! Ezután kapunk egy hozzávetőlegesen jó értéket, amiből már ki lehet indulni. Miután kihűlt a kártya, visszaellenőrzés gyanánt állítsuk be ezeket az értékeket már manuálisan és teszteljük stabilitásteszttel (az itt külön futtathatóval, vagy Furmarkkal pl.).

A program jó meg minden - de nem helyettesíti a Furmarkot. Maga a tesztelő része nem stresszeli annyira kártyát - tehát mindenképp érdemes azt is hasznalni. Amiben jobb, hogy a program minden pixelhibát észrevesz, amit a szemlélő képtelen Furmark esetén. Általában már csak az tűnik fel, ha nagyon durva hibákat kezd el dobálni a program, vagy esetleg kifagyott. Ha rendesen működik, használata mindenképp javallott, főleg kezdő tuningosoknak.

4890 esetén már most is egész jól működik a program, de van egykét ötletem hogyan lehetne még jobbá tenni. Ezeket majd megírom a készítő fórumán.

2009. április 29., szerda

Rossz házasság? ATI 4890 és Dell 2408WFP

Amikor megvettem a 4890 kártyámat feltűnt, hogy néha elmegy a kép egy-egy másodpercre. Nem nagyon érdekelt a téma, úgy gondoltam hátha valami driver-maradvány, vagy egyéb hiba csinálja. Akármit próbáltam, nem sikerült fixelni a dolgot. Most hogy rákerestem a témára, kiderült, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Elég régóta űzöm a hardveres csereberét, de ilyenről még sose hallottam.

Röviden: akarmilyen párosításban rendesen működik mind a monitor, mind a videókártya, csak együtt produkálják ezt a hibát. Ez azért gond, mert ugye hiába viszem vissza bármelyiket, hogy nem jó - kipróbálják, nincs gond. Ahogy olvasgattam a fórumokban, reménykednek, hogy a következő ATI driverrel (9.5) kijavítják.

Hogy idézzek az egyik fórumról:
So when you contact Dell they said try the monitor with a different card and since no problem they say then the monitor is fine, contact the card maker. I contacted MSI and same thing they ask me to try the cards with a non Dell monitor and since no problem there they say card is fine contact Dell. LOL is a vicious cycle...
2009. május 4. update - Ubuntu alól próbáltam feltenni a drivert, ami fel is ment, viszont azt írta a kártyára, hogy nincs támogatva - hasonló felbontásban ugyanúgy villog. Ez sajnos azt jelenti, hogy kicsi az esélye, hogy bármiféle előrelépés várható szoftveres oldalról (driver, etc), kár érte. A másik észrevételem, hogy mintha összefüggene a villogás gyakorisága a képernyőfrissítéssel: 59-ről 60-ra állítva úgy érzem csökkent.

2009. április 26., vasárnap

HTPC építés: legyen olcsó, hatékony, halk

Amikor végre valahára vettünk egy LCD TV-t, akkor el kezdtem gondolkodni, hogy ideje lenne lecserélni a Squeezebox Duetemet egy HTPC-re. Filmet relatív ritkán szoktam nézni, a házimozis hype pedig sose érintett meg, de azert vannak kétségtelenül vonzó részei a dolognak.

Az alkatrészek kiválasztásának mikéntkébe annyira nem akarok belemenni, sebességileg volt olyan kritérium, hogy szoftveresen is elvigye a FullHD videókat, de azért rendelkezzen hardveres dekódolási lehetőséggel is. Sokat agyaltam mindenféle kis gépen (épp robbanás előtt a piac), de drágák, és mivel nem standard PC-s alkatrészeket használnak, nehéz megoldani: ha nem csendes, vagy nem jó rajta valamilyen kimenet, esetleg idővel meghibásodik valami. Egyszóval legyen hagyományos alkatrészekből, ennek előnye, hogy olcsón és egyszerűen beszerezhetőek, bővíthetőek. Egy rövídített lista, próbáltam jó ár/érték arányú egységeket választani:
  • AMD Athlon 64 X2 4850e AM2 BOX
  • ARCTIC COOLING Freezer 64 PRO
  • GIGABYTE GA-MA78GM-DS2H
  • APACER 2048Mb DDR2 800Mhz KIT
  • SAMSUNG 1000GB F2 EcoGreen 5400rpm 32MB SATA2
  • SAMSUNG SH-S223F/BEBE Fekete
  • CORSAIR PSU-400CX
  • GMC R-2 Toast White
  • olcsó távirányító az E-bayről
Minden körültekintésem ellenére (szempont volt az alaplapi hangcodec típusa) sajnos az SPDIF kimenet minősége hagyott kívánni valót maga után, egy E-MU 0404 PCI hangkártyát tettem bele, mint szintén költéghatékony megoldást. Erre azért van szükség, mert elsősorban zenét hallgatok. Próbáltam egy TC Electronic Konnekt 8 "kártyát" is, ami nagyon tetszett, de mivel az ára több, mint az egész gépé, és egy külső egység lett volna, gondoltam előbb végigpróbálok pár észszerűbbnek tűnő hangkártyát.


Alapállapotban a ház az árához képest egy meglepően minőségi érzetet keltő szerkezet, de azért nem tudja meghazudtolni önmagát: filigrán lemezekből összerakott pille dobozka, ami a táp után "farnehéz" lett. Komolyan figyelni kellett rá, hogy az ember nehogy fellökje. Ilyen kialakítás mellett nem várható el túl sok hang és rezonancia csillapítás. Nem az első ház volt, aminél ilyesmivel kísérleteztem, így gyorsan beszereztem a hiányzó kellékeket: egy kb. negyed négyzetméter cipőtalp, és hangcsillapító szivacs. A gumi tömegnövelő, és felragasztva szendvics-szerkezetként remekül csillapítja a rezgéseket. A hangcsillapító inkább csak a magas hangok szétszórására jó, megszünteti a "dobozhangot", a ház nem erősíti fel a belső zörejeket.


Amilyen átalakításokat végezni szoktam, szinte mindig szempont, hogy visszaállítható legyen az eredeti állapot: rögzítésre sima csomagoláshoz használt ragaszószalagot és gyurmaragasztót használtam. Volt ahol a szivacsot nem kellett rögzíteni, mert könnyű volt és megtámasztotta a környezete. A megoldásoknál nem játszott szerepet a kivitelezés minősége, teljesen zárt megoldásról van szó.

Fontos hogy lefedjünk minden felesleges (vagy annak gondolt) szellőző nyílást: ehhez természetesen csinálni kell hőmérsékleti teszteket, mert nem fülledhet be a gép. Ha meg lehetett oldani, akkor kapott a nyílás egy réteg gumit, és erre került a szivacs (ahol elfért). Az első részt hagytam szabadon, a gép elhelyezésénél két részre kell figyelni: a gép elejének alsó része, és a táp mögötti résznél hagyjunk helyet. A kellően csendes háznál mindig kritikus pont a winchester rezgéscsillapítása: két gumiszalagot használtam (ugyanaz a cipőtalp) - megfelelően illuminálhatjuk a nem kívánt zajokat.


Mivel kis fogyasztású gépről van szó, nem igényel a tápon kívül más kiegészítő ventilátort. A winchester előtt szívja át levegőt, átrobog a processzorhűtőn, majd a tápnál távozik a dobozból. Nincs ebben semmi újdonság, amikor az ATX szabványt anno megalkották, pontosan így nézett ki egy hűtési megoldás. A hőmérsékletek maximális terhelés mellett is kellemesek: 30-40 fok közötti processzor és chipset, és 30 fok alatt winchester hőmérséklet. Prime95 stabilitásteszttel sikerült csak némileg 40 fok fölé (43) húznom a processzort.


Az zajcsillapítási eredmény? Jó lett! Ha azt írom, hogy szubjektív hangtesztben a Seasonic belű táp a leghangosabb alkatrész, akkor azt hiszem nem túlzok, hogy egy nagyon halk gépet sikerült készíteni. Alapvetően 700-800 fordulat közötti tartományban tartja a processzor automatikus vezérlése a ventilátort, és nagyobb terhelésre sem megy 1100 RPM fölé. Ehhez képest a tesztelés alatt az 1500-as fordulat is alig szűrődött ki (ez már hangos szokott lenni).

Hogy kicsit tovább hegyezzek a fogyasztáson "downclockoltam" a processzort - de ennek eredményéről majd legközelebb.