Olcsó alátét monitorokhoz

Véletlenül jutottam el ehhez a megoldáshoz: igazából azért csináltattam a natúr bútorlapokat, hogy tüskézhető legyen a doboz, amíg nincs állvány alatta. A falap és a doboz közé félgömb alakú szilikontappancsok kerültek, hogy ne közvetlenül érintkezzenek. Amikor a sors úgy hozta, hogy falikonzolra adtam a fejem, kipróbáltam a már "megtüskézett" fémlapon ezt a kombót.

A hatás nem maradt el - valahogy úgy működik, mint egy akusztikus lencse: kissé felnagyítja a dolgokat, de nagyon jótékonyan nyúl bele a zenébe. Megfogottabb lesz minden amellett, hogy nem esik össze, nem válik testetlenné. Azóta sikerült kipróbálnom egy másik dobozzal (Acoustic Energy One), ott is működik. Sajnos állványom most nincs, így arról nem tudok beszámolni. Több mint fél éve használom ezt a megoldást, de akármit módosítottam rajta, csak rontottam a hangon.

Érdemes egy próbát tenni, pár forintból megoldható az egész (két natúr bútorlap + 8 darab szilikon félgömb).

Sennheiser HH10: okos és hasznos

Sokat kerestem valami értelmes fejhallgató-tartót, de még a Sennheiser oldalán sem egyszerű fellelni ezt az okos kiegészítőt. Pedig igazan praktikus: polcra, vízszintesen, vagy függőlegesen is rögzíthető, nem okoz gondot, hogy az ember hova biggyessze a "fülesét", ami így nem hentereg valahol.

Mivel otthon a fejhallgatós dolgot hanyagoltam - hangdobozt azért szivesebben hallgatok -bevittem a munkahelyre az egész rendszert (Nuforce iCon, Grado SR60), és örömmel hallgatok rajta zenét. Eldugtam az asztal alá, így nem porosodik, és nincs útban sem.

ATI 5850 tuning és MSI Afterburner

Először csak az 5850-ről akartam írni egy rövidke beszámolót, de annyira kötődik a jelenlegi használata az MSI által fémjelzett Afterburner programocskához, hogy inkább egy kalap alá veszem őket. Annyit kell tudni az Afterburnerről, hogy az EVGA féle tuningprogramhoz hasonlóan, ez is a Rivatuner szerzőjétől származik, letagadni is nehez lenne a rokonságot. Örülök, hogy sikerül nekik pénzt csinálni abból, ami széleskörű elismerést váltott ki hosszú éveken keresztül a hardveres közösségekből.

Egy alapállapotú 5850-ről nincs értelme túl sokat regélni, mert teli van a net tesztekkel. Így inkább azt csináltam, hogy először kihoztam belőle, amit észszerűnek tartottam, és utána vizsgálom meg, hogy mennyiben is jó vétel egy tuningolt-belőtt 4890-hez képest (lsd. korábbi írásaim). A legtöbb tesztből annyit lehet nagyjából kiolvasni, hogy:

• 20-30%-os sebességbeli előny
• halkabb terhelés alatt
• alacsony fogyasztás
• ha az árát is mellé tesszük, akkor egy nem túl jó ár/teljesítmény arány (1.5x árszorzó)

Lássuk ehhez képest mi valtozik. A 5800-as szériánál két kerékkötője lehet a tuningnak:

• BIOS órajel lock
• VRM túlmelegedes

Az első esetben érdemes egy olyan BIOS-t felvenni, amiből kiszedtek ezt a tiltást: én az MSI 5850 BIOS-át használtam (5870 Asus BIOS-sal is működik a dolog). Érdekes, hogy az eredeti BIOS átírásával ezt nem sikerült elérnem, letilt a driver.

A VRM túlmelegedés a korábbi 4850/70 kártyákat elég hátrányosan érintette. A gyártó azzal védekezett, hogy driverből próbálta több-kevesebb sikerrel szankcionálni azokat a programokat, amik szerinte nem tükrözik a valós felhasználást. Ez szerintem sem technikailag, sem etikailag nem igazan korrekt megoldás. A kiiktatás egyébiránt jól sikerült, mert a végén már nem alkalmazásprofilt hoztak létre a "kártevő" program ellen, hanem a magas alu:tex arányú ÖSSZES program tiltólistára került.

Szerencsére a 5800 széria mentesült ezalól az eljárás alól, és ehelyett egy hardveres megoldással ellenőrzik a kérdéses részek hőmérsékletét. Ez utóbbi szó kulcsfontosságú, mert ha pl. kimenő áramot tiltanának eléggé lekorlátozhatnák a lehetőségeinket.

Mint látható, jól működik: kb. 120 fok környékén veszi vissza a kártya az órajeleket és a feszültséget. Ha tovább szeretnénk menni tuningban, nyilvánvaló, hogy a hűtéssel kell kezdenünk valamit. Sokan lecserélték a hűtőjüket a jó-régi Accelero S1 hűtésre, úgy hogy meghagyták a gyári "platnit". Én némi tesztelgetés után maradtam a gyári megoldásnál, mert Afterburner esetén szerencsére nincs szükség a BIOS átírására, hogy megváltoztassuk a fanprofilt.

A gyári hűtéssel kapcsolatban pár elvárásom volt:

• legyen halkabb, mint alapállapotban (~1100 körüli fordulat nem az igazi egy halk gépben, akárki akármit is mond)
• játékok alatt legyen elviselhető, itt kevésbé zavar a zaj
• extrémebb terheléseknél se szabályozzon le a kártya (pl. Furmark)

Így már idle 900-1000 körüli fordulaton marad a ventilátor, játékok sem nagyon terhelik 40%-nak megfelelő fordulat fölé, Furmark alatt pedig nem szabályoz vissza (10-15 fokkal maradtam a küszöb alatt).

A 4800-asok elbaltázott energia-menedzsmentje miatt szükség volt ATT alatt 2D profilt létrehozni az alacsonyabb fogyasztáshoz, itt erre nincs szükség, a kártya fogyasztásán már nem nagyon lehet faragni, lényegében ugyanazt csinálta meg az ATI (DDR5 órajelét is csökkenti), amit korábban trükközve lehett. A másik oldalról: valami elképesztően jól skálázódik a GPU, tényleg szinte a hűtésünk és a kártya tápellátó körei szabnak határt a tuningolhatóságnak.

Itt van jelentősebb eltérés a 5850 és a 5870 között: a nagyobbik tesóra izmosabb tápellátás került, ami extrémebb feszültségeknél jóval alacsonyabb hőtermelésben nyilvánul meg. Ez némileg alacsonyabb órajelet szavatol, de azt ne felejtsük el, hogy eleve alacsonyabb órajelről indultunk - így a tesztekben tapasztalható kártyák közötti különbség elhanyagolható szintre hozható. Nem javaslom, hogy állandó használattal "kinyomjuk" a kártya szemét, 1.3V körüli feszültségen a teljesítményrángatásokra a ventilátor jól hallható fordulatingadozással válaszol (2D-be való visszaváltáskor megugrik). A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy érdemes egy 50 MHz-et visszavenni a lényegesen alacsonyabb fogyasztáshoz és hőmérsékletekhez, szinte elhanyagolható sebességcsökkenést okoz (pl. 950 MHz ~1.2V, 1000 Mhz ~1.3V+). A memóriára nem nagyon érdemes a karaktereket vesztegetni, jó esetben +10-15%-ot nyerhetünk vele, de ha sasszemünk van a hibákhoz, még ennyit sem, pedig emellé a GPU mellé elkelne a gyorsabb videómemória. Egyelőre 950/1100 MHz-en járatom, ez lett tesztelésem alapja is, három "gyors" grafikon a fogyasztást és a teljesítményt illetően:

Az 5850 jó eséllyel pályázik a felsőkategóriás kártyák között a valaha megjelent egyik legjobban tuningolható GPU címre. A jelenlegi nagy árdifferencia, és a minimális tuningolt sebességkülönbség számomra értelmetlenné tette az 5870-et. A tuningolt 4890-hez képest néhol 60% közeli pluszt kapunk, alacsonyabb idle fogyasztás mellett. Remélem, hogy ATI-ék a DX11 népszerűsítésével sikeresebbek lesznek, mint a DX10.1 kapcsán, a tesszelációval igazán látványos dolgokat lehet csinalni.

Athlon II X2 245 HTPC aspektusból

Anno a chipset miatt (780G) választottam a HTPC alapjának az AMD-t. Úgy gondolkodtam, hogy hardveresen fogom a videókat nézni, és ha valamiért nem jó a DXVA, akkor még mindig ott a 4850e processzor, hogy szoftveresen megtegye ugyanezt. Hát a DXVA-s félelmeim beigazolódtak, sajnos elég sok videóval volt probléma, így maradt a processzorra a munka jelentős része.

Az AMD szerint egy 2.4 GHz-es X2 processzor elegendő az 1080p videókhoz is - ez egy elég optimista becslés. Valóban bizonyos környezetben talán megoldható, de alapvetően kevés ehhez, ha ettől az ideális környezettől eltérünk. Windows 7 mellett akármilyen szoftveres codec-et társítottam a Mediaportalhoz, nem volt elég. Ráadásul áttértem az XBMC-re, ami a kevésbé optimalizált FFDShow alapú codec-ével végképp betette a kaput.

Ugyan úgy voltam vele, hogy ez a konfig évekig életképes lesz HTPC-nek, processzorcsere lett a vége. Egy utóbbi időben népszerű Athlon II X2 került bele - lássuk milyenek a tapasztalatok ebből az aspektusból! Alapvetően két fő elvárás van: kellő teljesítmény egy 1080p videóhoz, és alacsony fogyasztás.


Teljesítményügyileg rendben vagyunk: videó-dekódolásnál egy 40-50% előnyt tud felmutatni. Ez annyit jelent, hogy XMBC alatt - a 4850e-n szaggató filmrészletnél - így is 80-90%-os terheltséget kaptam, ami elég. A dekóderek miatt érdekességképpen betettem egy már ezekhez a processzorokhoz képest is retrónak számító Core 2 alapú rendszert (már nálam is a harmadik évében van). Az Intel még mindig erős ebben, mindenféle újabb SSE4.1 nélkül. Nagyon eltérő a codec-ek optimalizáltsága is: pl. a DivX 7 1.8x gyorsabb egy AMD-s rendszeren, és 2.9x egy Intel Quad-os rendszeren, mint FFDShow-val.

Mivel HTPC-ről van szó, tuning a szó szoros értelmében szóba nem jöhet - de lényegében a feszültség csökkentésével épp ugyanazt csinálom. A gyári feszültség stabilizálásához a régi X2-nek 1.05V az újnak 1.15V kellett (az eredeti feszültségek 1.2 illetve 1.35V).

Kicsit tartottam a fogyasztástól, de teljesen pozitívan csalódtam: a 45 nano megtette a hatását. Ezen a felhasználási területen a fejlettebb terheléses menedzsmentnek (is) köszönhetően teljesen partnere volt az energiatakarékos processzornak. Hamarosan jelenik meg 240E Athlon II 45 watt TDP-vel, ami valószínűleg még alacsonyabb értékeken tudja a gyári órajelét.

HTPC-be az Athlon II X2 245 nagyon jó vétel: kapunk +40-50% teljesítményt, hasonló fogyasztás mellett, igazan kedvező áron. Megérdemelten a ma kapható legjobb ár/érték arányú processzor.

Hardverek tesztelése szoftverekkel - fogyasztási adatok

Általában tuning közben jön elő az a probléma, hogy valamivel ellenőriznünk kell, hogy ugyanolyan stabil maradt e a rendszerünk, mint előtte. Fontos megemlíteni, hogy csak az a használható tuning, aminél a hardver a felhasználási környezetben pontosan ugyanazt nyújtja, mint előtte. A kellően nem kitesztelt hardverek sok gondot okozhatnak felhasználójának, egyértelműbb fagyásokkal, vagy alattomosabb időnkénti hibákkal, amik akár a háttértárak tartalmát is tönkretehetik anélkül, hogy "láványos" hibákat okoznának: gondoljunk csak bele, hogy egy hibásan működő processzor hibásan ír valamit a memóriába, ami hibásan kerül ki a háttértárra is (rossz esetben egy leíró táblába - összeborítva a tárat). Természetesen ez a folyamat többi láncszeménél is előfordulhat.

Az esetek legnagyobb részében a gondot melegedés okozza, mivel a hőmérséklet növekedésével folyamatosan csökken a elérhető órajel. Ezeket gyárilag természetesen egy széles felhasználói spektrumra állapítják meg, így helyet hagynak a jobb hűtési megoldásokkal rendelkező felhasználó számára, hogy magasabb órajelen használja a melegebb helyre tervezett hardveret. Nem akarok belemenni nagyon a tuning problematikájába, mert bejön még a feszültség, ennek stabilitása, stb - órákon át lehetne ragozni.

Ezt a kis kitérőt csak azért ejtettem, hogy egyértelművé váljon, hogy miért lehet fontos a fogyasztási adatok vizsgálata - a jelenlegi félvezetők nagyon rossz hatékonysággal működnek, így sok esetben igaz azaz ökölszabály, hogy amelyik program nagyobb fogyasztást produkál, akkor az nagyobb hőtermeléssel is jár, ez pedig a fent említett okok miatt jobban alkalmassá válik arra, hogy ellenőrizzük szélsőséges helyzetekben is a stabilitást. Aki járatos a tuningban az természetesen tudja, hogy ez nem mindenütt igaz (más is válhat szűk keresztmetszetté). Lefuttattam pár tesztelésre használt programot, és pár játékot.

A tesztkonfig nem egy extrém masina - a fő fogyasztók egy Q6600 processzor szolid tuninggal (@3.2g, 1.26v) és egy órajel emelt ATI HD4890 (@920/4300). Ennek ellenére szembetűnő lehet, hogy így sem volt nehéz 400 watt feletti felvételt kicsikarni belőle. Ugyanez a konfig jelentősebb feszültségemelésekkel simán produkálna még plusz 100 wattot. Meglepő ugye? És akkor nem beszéltünk egy több GPU-val ellátott rendszerekről - a processzorok ma már csak másodhegedűsök ebben a "játékban".

Ezért nem mindegy, hogy a review-t készítő teszterek mit használnak - sajnos a mai napig bevett gyakorlat hogy pl. konfigurációk tesztelésére megelégszenek egy Cinebench vagy egy 3DMark lefuttatásával, és utána kijelentik, hogy töredékét nem használjuk ki a tápnak. Pedig előfordulhat olyan helyzet is, hogy ennek közel másfélszeresével terheljük a tápunkat, anélkül, hogy ez feltűnne. Azonban való igaz, átlagos játékoknál nem szökik fel ennyire - de már csak ezért sem alkalmasak legtöbbször tesztelésre.

A videokártyák stabilitására még most sem fektetnek elég hangsúlyt, és hogy kicsit cáfoljam magamat - ezen a konfiguráción a GPUTool bizonyult a legagresszívebb teszelési módszernek. Valószínűleg a Furmark alkalmasabb lenne minden szempontból, csak ott nem kapunk visszajelzést mindenegyes hibás pixelről - a szem pedig nem megfelelő arra, hogy kiszűrjünk minden egyes hibát, a GPUTool megteszi ezt nekünk. Jelenleg egy óránként előforduló hibás pixel nyilván nem fog senkinek feltűnni, fagyáshoz sem vezet jó eséllyel, de a jövőben fontos, hogy ne számoljon "félre" a GPU, mert GPGPU-s környezetben könnyen visszaüthet ha az alkalmazás megakad a visszaadott hibás adatokon.

Új 4890 BIOS vs. Dell 2408WFP

Korábban írtam róla, hogy gondjaim akadtak a monitorommal és a videókártyámmal - bizonyos időközönként eltűnt a kép a monitorról, mintha kikapcsolt volna egy-egy másodpercre, majd utána, mintha mi sem történt volna, visszajött. Ez a gép működésére nem hatott ki, de mégis bosszantó volt a dolog, két ilyen drága hardvernél.

Amikor a bejegyzést írtam, aktívan figyeltem a netet, hátha történik valami előrelépés, de semmi. Aztán a héten kaptam a Prohardveres fiókomba egy üzenetet, hogy kiadtak egy új biost a 4890-hez, és ez orvosolja a dolgot. Fel is tettem, és azóta tényleg nem tapasztaltam a hibát. Köszönet a kollégának, hogy felhívta rá a figyelmemet.

A www.techPowerUp.com BIOS adatbázisából bárki letöltheti az újabb verziókat, én a teljesen referencia VER011.022.001.005.032404 ATI BIOS-t használom azóta. A lényeg, hogy ez, vagy ennél újabb verzió kerüljön a kártyába. Kipróbáltam még pár másikat, annak reményében, hogy hátha van a tuningban eltérés (feszültség, timing, stb), de ilyen szempontból teljesen egyformák.

Windows XP vs. Windows 7 benchmarkok

Eddig még nem fordult elő, hogy egy Windows kisebb erőforrásigénnyel rendelkezzen, mint az előző verzió. De nem csak ebben jobb a Windows 7 a Vistánál - logikusabb, áttekinthetőbb, kevesebb salang. Lehet megkérdeztek pár felhasználót?

Eddig XP-t használtam, mert akárhányszor rohantam neki a Vistának, pár heti, havi használat után visszakerült a bevált operációs rendszer. Meglepődve tapasztaltam, hogy néhány játékot gyorsabban is futtat, mint az XP (DirectX 9 persze mindkét oldalon). Le is futtattam párat. A hardver egy ATI 4890 volt egy Q6600 társaságában.


DirectX9 alól a H.A.W.X és a Tropics Demo gyorsabb, a többi hasonló. Ez talán nem véletlen.

A DirectX 10 erőltetése még mindig nem indokolt, mert egyedül a FarCry 2 profitál belőle, valahol pedig a fele sebességgel fut, minimális grafikai többlettel. Ehhez képest hasonló kinézetet ígértek gyorsabban - mikor? A Windows 7-ben már DirectX 11 van.

ATI 4890 skálázódás jobb hűtéssel

A múltkori teszt után nem hagyott nyugodni, hogy jobb hűtéssel hogyan skálázódik a kártya. Egy gyors kísérletnek megteszi a ventilátor 100%-ra állítása is (18-20 fok javulás).


Ahogy számítani lehetett - némi órajel előny (~10 MHz) hűtési kapacitáson belül, ahogy pedig az automata vezérléssel kifullad, kinyílik a grafikon "szája". A referencia megoldásnál egy jelentősen jobb hűtéssel (30-40 fokkal) nyerhetnénk stabil szinten ~50 MHz-et pluszban. Így próbálkozás szintjén érdekes - de a tényleges gyorsulás nagyságát figyelembe véve sokkal több áldozattal (jelentősen megnövekedett fogyasztás, drágább hűtés) járna a dolog, mint haszonnal.

GPUTool, ATI 4890, tuning, skálázódás

A HWSW fórumára tegnap belinkelt GPUToolnak nagy jövőt jósolok hardveres berkekben. A jelenleg még 0.0.0.0-ás verziószámot viselő, ATITool nyomdokain íródott programocska segítségével könnyebben feszegethetjünk videokártyánk tuningbeli képességeit. Ez egy automatikusan tesztelő alkalmazás, melyekből az említett ATIToolon kívül szinte semmilyen más épkézláb, ténylegesen használható program nem született. Ezért van, hogy legtöbbször "manuálisan" sokkal gyorsabban és biztosabban meg lehetett állapítani, mint egy általában túlzottan optimista szoftverrel.

Első alkalmazási területem a 4890 skálázódásának vizsgálata volt. Tesztelési módszerem, hogy minden fázisra megállapítottam legalább egy perces hibamentes futási időt. Ez természetesen nem rendesen kitesztelt állapot - de a program biztosítja, hogy a hagyományos gyakorlattal szemben mindig ugyanolyan körülmenyek között szülessen meg az eredmeny - ez nem csak itt, hanem mindenféle mérésnél elengedhetetlen.


GPU esetén csak megerősíteni tudom a korábbi Furmarkos tapasztalatomat - nagyjából 1.4v-ig megfelelően skálázódik a gyári hűtési megoldással a kártya, utána már semmi sem történik. Más hűtéssel és környezettel természetesen más grafikon született volna.


A memória tesztek kicsit csalókák. Azért becsapósak az ilyen jellegű tesztek, mert a bemelegedett memória hajlamos máshogy viselkedni, még akkor is, amikor nem hűlt ki. Tehát lehet olyan órajelen is hibásnak mutatja, ahol ha azzal kezdjük, stabil értéket kapunk. De ez ne tántorítson el minket - sajnos itt világosan látszik, hogy a feszültségemelesnek szinte semmi hatása nincs, elenyésző a tényleges szerepe.

Kíváncsiság képpen megnéztem, hogy az itt szimpatikus feszültésértéken mi változik, ha megnövelem a ventilátor fordulatszámát 100%-ra: egy 15-20 fokkal kaptam alacsonyabb hőmérsékletet. GPU-nál 980-ról (1.4v) 995 változott az eredmény, memóriánál viszont semmivel sem jutottam szinte előbbre (1135).

Hogyan teszteljünk? Érdemes a GPU-t és a memóriát is ott hagyni pár órára. Mindig csak az egyik felet nyaggassuk! Ezután kapunk egy hozzávetőlegesen jó értéket, amiből már ki lehet indulni. Miután kihűlt a kártya, visszaellenőrzés gyanánt állítsuk be ezeket az értékeket már manuálisan és teszteljük stabilitásteszttel (az itt külön futtathatóval, vagy Furmarkkal pl.).

A program jó meg minden - de nem helyettesíti a Furmarkot. Maga a tesztelő része nem stresszeli annyira kártyát - tehát mindenképp érdemes azt is hasznalni. Amiben jobb, hogy a program minden pixelhibát észrevesz, amit a szemlélő képtelen Furmark esetén. Általában már csak az tűnik fel, ha nagyon durva hibákat kezd el dobálni a program, vagy esetleg kifagyott. Ha rendesen működik, használata mindenképp javallott, főleg kezdő tuningosoknak.

4890 esetén már most is egész jól működik a program, de van egykét ötletem hogyan lehetne még jobbá tenni. Ezeket majd megírom a készítő fórumán.

Rossz házasság? ATI 4890 és Dell 2408WFP

Amikor megvettem a 4890 kártyámat feltűnt, hogy néha elmegy a kép egy-egy másodpercre. Nem nagyon érdekelt a téma, úgy gondoltam hátha valami driver-maradvány, vagy egyéb hiba csinálja. Akármit próbáltam, nem sikerült fixelni a dolgot. Most hogy rákerestem a témára, kiderült, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Elég régóta űzöm a hardveres csereberét, de ilyenről még sose hallottam.

Röviden: akarmilyen párosításban rendesen működik mind a monitor, mind a videókártya, csak együtt produkálják ezt a hibát. Ez azért gond, mert ugye hiába viszem vissza bármelyiket, hogy nem jó - kipróbálják, nincs gond. Ahogy olvasgattam a fórumokban, reménykednek, hogy a következő ATI driverrel (9.5) kijavítják.

Hogy idézzek az egyik fórumról:

So when you contact Dell they said try the monitor with a different card and since no problem they say then the monitor is fine, contact the card maker. I contacted MSI and same thing they ask me to try the cards with a non Dell monitor and since no problem there they say card is fine contact Dell. LOL is a vicious cycle...

2009. május 4. update - Ubuntu alól próbáltam feltenni a drivert, ami fel is ment, viszont azt írta a kártyára, hogy nincs támogatva - hasonló felbontásban ugyanúgy villog. Ez sajnos azt jelenti, hogy kicsi az esélye, hogy bármiféle előrelépés várható szoftveres oldalról (driver, etc), kár érte. A másik észrevételem, hogy mintha összefüggene a villogás gyakorisága a képernyőfrissítéssel: 59-ről 60-ra állítva úgy érzem csökkent.

HTPC építés: legyen olcsó, hatékony, halk

Amikor végre valahára vettünk egy LCD TV-t, akkor el kezdtem gondolkodni, hogy ideje lenne lecserélni a Squeezebox Duetemet egy HTPC-re. Filmet relatív ritkán szoktam nézni, a házimozis hype pedig sose érintett meg, de azert vannak kétségtelenül vonzó részei a dolognak.

Az alkatrészek kiválasztásának mikéntkébe annyira nem akarok belemenni, sebességileg volt olyan kritérium, hogy szoftveresen is elvigye a FullHD videókat, de azért rendelkezzen hardveres dekódolási lehetőséggel is. Sokat agyaltam mindenféle kis gépen (épp robbanás előtt a piac), de drágák, és mivel nem standard PC-s alkatrészeket használnak, nehéz megoldani: ha nem csendes, vagy nem jó rajta valamilyen kimenet, esetleg idővel meghibásodik valami. Egyszóval legyen hagyományos alkatrészekből, ennek előnye, hogy olcsón és egyszerűen beszerezhetőek, bővíthetőek. Egy rövídített lista, próbáltam jó ár/érték arányú egységeket választani:

• AMD Athlon 64 X2 4850e AM2 BOX
• ARCTIC COOLING Freezer 64 PRO
• GIGABYTE GA-MA78GM-DS2H
• APACER 2048Mb DDR2 800Mhz KIT
• SAMSUNG 1000GB F2 EcoGreen 5400rpm 32MB SATA2
• SAMSUNG SH-S223F/BEBE Fekete
• CORSAIR PSU-400CX
• GMC R-2 Toast White
• olcsó távirányító az E-bayről
  

Minden körültekintésem ellenére (szempont volt az alaplapi hangcodec típusa) sajnos az SPDIF kimenet minősége hagyott kívánni valót maga után, egy E-MU 0404 PCI hangkártyát tettem bele, mint szintén költéghatékony megoldást. Erre azért van szükség, mert elsősorban zenét hallgatok. Próbáltam egy TC Electronic Konnekt 8 "kártyát" is, ami nagyon tetszett, de mivel az ára több, mint az egész gépé, és egy külső egység lett volna, gondoltam előbb végigpróbálok pár észszerűbbnek tűnő hangkártyát.


Alapállapotban a ház az árához képest egy meglepően minőségi érzetet keltő szerkezet, de azért nem tudja meghazudtolni önmagát: filigrán lemezekből összerakott pille dobozka, ami a táp után "farnehéz" lett. Komolyan figyelni kellett rá, hogy az ember nehogy fellökje. Ilyen kialakítás mellett nem várható el túl sok hang és rezonancia csillapítás. Nem az első ház volt, aminél ilyesmivel kísérleteztem, így gyorsan beszereztem a hiányzó kellékeket: egy kb. negyed négyzetméter cipőtalp, és hangcsillapító szivacs. A gumi tömegnövelő, és felragasztva szendvics-szerkezetként remekül csillapítja a rezgéseket. A hangcsillapító inkább csak a magas hangok szétszórására jó, megszünteti a "dobozhangot", a ház nem erősíti fel a belső zörejeket.


Amilyen átalakításokat végezni szoktam, szinte mindig szempont, hogy visszaállítható legyen az eredeti állapot: rögzítésre sima csomagoláshoz használt ragaszószalagot és gyurmaragasztót használtam. Volt ahol a szivacsot nem kellett rögzíteni, mert könnyű volt és megtámasztotta a környezete. A megoldásoknál nem játszott szerepet a kivitelezés minősége, teljesen zárt megoldásról van szó.

Fontos hogy lefedjünk minden felesleges (vagy annak gondolt) szellőző nyílást: ehhez természetesen csinálni kell hőmérsékleti teszteket, mert nem fülledhet be a gép. Ha meg lehetett oldani, akkor kapott a nyílás egy réteg gumit, és erre került a szivacs (ahol elfért). Az első részt hagytam szabadon, a gép elhelyezésénél két részre kell figyelni: a gép elejének alsó része, és a táp mögötti résznél hagyjunk helyet. A kellően csendes háznál mindig kritikus pont a winchester rezgéscsillapítása: két gumiszalagot használtam (ugyanaz a cipőtalp) - megfelelően illuminálhatjuk a nem kívánt zajokat.


Mivel kis fogyasztású gépről van szó, nem igényel a tápon kívül más kiegészítő ventilátort. A winchester előtt szívja át levegőt, átrobog a processzorhűtőn, majd a tápnál távozik a dobozból. Nincs ebben semmi újdonság, amikor az ATX szabványt anno megalkották, pontosan így nézett ki egy hűtési megoldás. A hőmérsékletek maximális terhelés mellett is kellemesek: 30-40 fok közötti processzor és chipset, és 30 fok alatt winchester hőmérséklet. Prime95 stabilitásteszttel sikerült csak némileg 40 fok fölé (43) húznom a processzort.


Az zajcsillapítási eredmény? Jó lett! Ha azt írom, hogy szubjektív hangtesztben a Seasonic belű táp a leghangosabb alkatrész, akkor azt hiszem nem túlzok, hogy egy nagyon halk gépet sikerült készíteni. Alapvetően 700-800 fordulat közötti tartományban tartja a processzor automatikus vezérlése a ventilátort, és nagyobb terhelésre sem megy 1100 RPM fölé. Ehhez képest a tesztelés alatt az 1500-as fordulat is alig szűrődött ki (ez már hangos szokott lenni).

Hogy kicsit tovább hegyezzek a fogyasztáson "downclockoltam" a processzort - de ennek eredményéről majd legközelebb.

ATI 4890 a gyakorlatban, mi változott? - apróbb trükkök

Jobb kártya lett a 4890, de a gyári állapotában valószínűleg nem tartanám meg. Elsősorban a zajossága, másodsorban - mint lenni szokott új kártyáknál - az aránytalan ártöbblet miatt. Az órajelek és a feszültségek finomhangolásával "élhetőbbé" lehet tenni.

A 4890 talán az első ATI kártya, aminél hivatalosan is előtérbe került a tuningnál a feszültségállítási lehetőség. Ennek ellenére egyedül az Asus adott ki olyan programot, amivel ez lehetséges. A Rivatunert apró trükkel bírhatjuk rá erre: ez ugyan a hétköznapokban még nem igazán használható, de legalább ki tudjuk próbálni, hogy mire számíthatunk. Megnéztem hogy skálázódik 10 perc Furmarkkal:

órajel	fesz.	fogy.	vent.	GPU hőm.	VRM hőm.
925 MHz	1.3125V	361W	2800 RPM	88C	112-118C
950 MHz	1.3625V	386W	3000 RPM	93C	123-135C
975 MHz	1.4000V	405W	3050 RPM	93C	128-139C

975 MHz-en már nem tudtam stabilizálni: 1.4V-on még hibázott a kártya, efelett (1.425V-ig mentem el) már fagyott is. Gyári hűtéssel és ventilátorprofillal sok értelmét nem látom a feszültégemelésnek, kevés pluszért jóval nagyobb fogyasztást és jelentősen melegebb alkatrészeket kapunk. Inkább abban nyújt segítséget, hogyha van egy kerek értékünk, ami nem stabil, némi emeléssel azzá tehetjük (mint itt a 950 MHz).

Az ATI Tray Tools-szal egyelőre még nem tudunk feszültséget növelni (éppen csak kiadtak egy 4890 tesztverziót), viszont ami sokkal fontosabb: tudunk rendes 2D profilt létrehozni, tovább tudjuk csökkenteni az órajelet és a feszültséget, ha henyél a kártya. Egyelőre a gyári ventilátorprofilhoz nem is nyúltam, mert elég intelligensen továbbcsökkenti a fordulatszámot. Mit nyerünk vele?


Halkabb lesz a kártya (1200-ról 900-ra változik), csökkennek a hőmérsékletek (minden 40-45 fok), és csökken a fogyasztás is (-39w!). Így már végre megelőzhetjük fogyasztásban is a GTX-eket. A ventilátor enyhe motorzaja némileg megmarad, de klasszisokkal jobb.

Ezt az órajelet még nem teszteltem ki rendesen - egy apró hibát találtam: az ATT menüje belassul. Érdekes módon nem külön a GPU vagy a memória órajelcsökkentése miatt, hanem együttes hatásukra. Tehát ha valamelyiket a gyári (idle) órajelen hagyom, akkor eltűnik a hiba, akármelyiket csökkentem, előjön. Az ATT remek program, egy kis finomhangolással kozmetikázhatjuk a 4890 "hibáit". Az ATI helyében én már rég kukáztam volna a gyári CCC borzadályt, és alkalmaznám Ray Adamset...

Újra nekifutva: mi valtozott? Jobb tápellátás (több tartlék a kártyában), hasonlóan halk, jobb GPU tuningolhatóság (10-15%), némi sebességtöbblet, és idleben alacsonyabb fogyasztás - ebben a felállásban a 4890 már most is jó vétel.

ATI 4890 a gyakorlatban, mi változott?

Érdekes kártya a 4890. Aki kicsit is szeret a hardverrel bütykölni, annak jóval több mozgásteret ad, mint az eddigi 4800-asok, pár napig lekötött. Egy MSI OC kártyát vettem, ami a referencia órajelek (850/3800) helyett 880/999 (880/4000) MHz-en jár.

A sebességet természetesen teszteltem, de nagyon érintőlegesen, mert teli a net tesztekkel. Korábbi kártyám - egy szintén MSI OC - GTX280 volt, ami 650/1300/2300-as órajelekkel bírt. Az oprendszer Windows XP volt, így nagy csodák nincsenek: GTX nyers teljesítménye ebben a környezetben még mindig elég jó, de az újabb programoknál előfordulhat helycsere.

Mi volt a gond a 4800-asokkal? Alapvetően az, hogy csináltak egy remek GPU-t, de a körítés kicsit felemás lett. A kártya tápellátó része nem jó partner a felhasznált hűtési megoldásokkal: képes ugyan kiszolgálni a GPU-t szélsőséges helyzetekben is, de eléggé kicentizték. Előfordulhat, hogy erős terhelésnél egyszerűen elégtelen a hűtés - nem a GPU-hoz, hanem azokhoz alkatrészekhez, amik ezt etetik. A saját tervezésű, nem referencia modelleknél még ennyire se figyeltek erre, így jött a driveres megoldás, lassabban futtatta az alkalmazást, de nem terhelte túl ezeket az alkatrészeket. Ez "kissé" sunyi megoldás a felhasználóval szemben. Nah erre (is) kínál megoldást a 4890. Nem a hűtés hatékonyságát javították (bár a ventilátor fordulatát növelték bizonyos helyzetekben), hanem ezt a kritikus részt csinálták jóval brutálisabbra - a névleges terhelhetőséghez képest kevésbé van leterhelve, mint 4870 esetén. Furmark futtatásánál ez a 140-150 fok helyett 100-110 fokot jelent. Ez nem kevés csökkenés, pedig engem a hőfokok inkább csak a működést illetően szoktak érdekelni.

Ebből természetesen profiálhatunk tuningnál is, bár a kártya nem egy tuningbajnok, a GPU-t tekintve, ha a százalékos pluszt nézzük (9.4/21% a referencia órajelekhez képest). A 9.4-es driverbe került új automatikus tuningmeghatározás megint túlságosan optimista: a 990/1183 MHz Furmark esetén pár másodperc alatt fagyáshoz vezet, ebben valójában első nekifutásra 930/1150 MHz körüli értékekeken sikerült stabilizálni a kártyát gyári állapotában. Másik oldalról viszont már ez is több, mint a korábbi 4800-asoké.

A fogyasztásban is van némi előrelépés, de pl. 2D-ben a memória órajelét nem csökkenti le - a 65 nano és a másfélszer annyi tranzisztor ellenére a GTX ebben jobban szerepel. Ezen még lenne mit csiszolni.

A kártya gyári állapotában nem csendes - nincs vészes hangja, de az ATI által jó ideje használt blower fan relatív erős motorzajjal bír, lényegesen nagyobb fordulatra tervezték, mint amin működnie kell. Érdemes egyszer kipróbálni 100%-on, hogy az ember tisztában legyen azzal, hogy milyen, amikor hangos. Idle 1200-as fordulatra szabályoz, egy csendes gépből sajnos jól kihallható, a motorzaj mellett van némi sípolás is. Terhelve kevésbé zavar, ha felpörög a ventilátor, de itt sem tudja magát meghazudtolni. Pedig a hűtés nem rossz, csak nem ártana valami hasonló fant használni, amit az nVidia használ jó ideje. Méréseknél az sem jobb, viszont a fül számára kellemesebben duruzsol. Terhelés alatt az elektronikus zaj is jelentős - talán csak az X2 "nyekergett" jobban.

Összegezve: így gyári állapotában kapunk egy valamivel gyorsabb kártyát, aminél végre nem a határon mozog a kártya a terhelhetősége, ez megnyilvánul egy kicsit nagyobb tuningpotenciálban (a szinte semmihez nem nehéz hozzátenni). Fogyasztásban is van előrelépés, viszont a referencia 4870 halkabbra volt hangolva. Lehet ezen javítani? Természetesen...

ATI 4890 a gyakorlatban, mi változott? - előzmények

Szeretném kicsit összeszedni a gondolataimat, ami megfogalmazódott bennem a két legnagyobb GPU gyártó viszonyáról és kártyáiknak használhatóságáról a 4800 széria megjelenése óta. Mit értek ez utóbbi alatt? Lényegében minden ami vagy felületesen, vagy nem szerepelnek a tesztekben - szubjektív hangteszt egy tényleg csendes házban, driverek minősége hosszabb távon, fogyasztás, stb.

A 4800 széria szinte berobbant 2008 nyarán, letarolva mindent először ár/teljesítmény arányával (4850) majd abszolút sebességével is (4870X2). Teljesen elhomályosította az amúgy sem túl jól sikerült GTX szériát - sorban jelentek meg a cikkek, hogy mutat fityiszt a sokkal drágább GTX260-nak a 4850 (erre majd visszatérünk). Emelett ott volt a DX10.1 ígérete a 3800 óta, de ebben lényegében az elmúlt másfél évben nem történt változás. Mindenki 4800-ast akart, én is. Lényegében végigpróbáltam az egész szériát pár hónapos használatokkal. Sajnos a gyakorlati tapasztalataim már nem voltak olyan jók, mint amilyen jól kinézett az egész a benchekben. Igazából apróságok, de valahogy mégis nagyon zavart.

A 4850 alapvetően tetszett, csak nem volt előrelépés a 8800GT után. Főleg, hogy az egyik tuning hatasára gyorsult egy 15-20%-ot, a másik meg szinte tuningolhatatlan volt. Három 4850-et fogyasztottam el, egyikkel sem tudtam a Furmarkkal 650-670 fölé jutni (625-ről indulunk).

Apropó Furmark - az elmúlt fél évben az ATI számára szinte tabuvá vált ez a GPU stabilitást vizsgáló programocska. A referencia kártyákkal igazából nem volt semmi gond, de a kártyagyártók által kidobott egyedi tervezésűek tuning nélkül is elhaltak (és halnak) a teszten. Mit csinált a gyártó? Driverből korlátozta, így az nem teljes terheléssel futott. Sok ember (némileg) jogos reakciója az volt, hogy úgysem ezzel játszom... Ez éppenséggel csak ott üthet vissza, ha a játékok is hasonlóan kezdik terhelni a 4800-akat. Az ironikus ráadasául a dologban az, hogy mivel ez erősen shaderintenzív alkalmazás, kidomborítja, hogy milyen előnyt szerezhetne a 4800 a GTX ellenében, ha a hasonlóan optimalizált játékok születnének. Ergo nagyobb sebesség, de kétséges, hogy a piacon levő kártyák egy része bírja e.

De vissza a kártyákhoz - vettem egy CF alaplapot és bele két 4850-et. Így már a sebesség is rendben volt. Elméletileg. Gyakorlatilag a mai napig zűros több GPU-t használni, mert újabb játékoknál szinte 100%, hogy belefutunk valami olyanba, ami csak az egyiket használja. Ott vannak emellett a nem "hivatalos" egyéb alkalmazások (scene demók, techdemók, stb.) aminél amúgy is kétséges, hogy rendesen skálázódik. De ez a nyári uborkaszezonban még nem volt lényeges - ami jobban zavart, hogy az apró ventilátorok terhelés alatt nagyon zavaróak voltak, folyamatosan változott a fordulatuk - pl. a GRID szinte túráztatta a ventiket.

A hűtőcsere árával és némi készpénzzel el is jutottunk az éppen megjelent 4870X2-ig. Sebességileg a mai napig fantasztikus kártya. Mivel a kártya felét lekapcsolja 2D módban, a hűtés is meglepően halk. Terhelés közben is jobb, mint a két 4850. Az üröm az örömben, hogy emelett olyan elektronikus nyekergést képes csapni terhelés alatt, hogy katasztrofa. Hiába próbáltam belőni a ventit, sajnos a súgás-sipolás volt, hogy elnyomta. De ez a kisebbik gond. A nagyobbik, hogy kezdtek szállingózni ősszel az új játékok, és szinte minden másodiknál vagy valamilyen hibát tapasztaltam, vagy csak fele sebességgel futott a kártya, mint tudott volna (multi GPU támogatás bukta). Meg kell várni pár drivert és patchet...

Az X2 iskolapéldája annak, hogy kis odanemfigyeléssel mennyit ronthatunk a kártya használhatóságán. Már pár hónapja piacon volt a kártya, de az senkinek nem tűnt fel, hogy boot után aktív marad a kártya mindkét fele, és kb. +40 wattot fogyaszt henyélés közben. Ez amúgy a szemfüles teszt nézegetőknek is feltűnhetett, hogy elég nagy eltérések voltak a kártya fogyasztását illetően. Erről küldtem is értesítőt a driver fejlesztők felé - nem tudom, hogy emiatt vagy sem - de a következő driverben javították. Ati Tray Tools-t használva ennél is jobban megoldhatjuk. Azt már nem értem, hogy miért hagynak a kártyában +30 wattokat feleslesen... A hibás és az ATT között a 67 watt viszont már egy komplett gép fogyasztása is lehet (a HTPC-m fele ennyit eszik).


A multi GPU-s dolog azóta sem érdekel, de adtam még egy esélyt - jött egy szimpla 4870. Sajnos addigra az 512 Mb-os verzió fénye kicsit megkopott, nem hogy a 4850, de ez a kártya sem volt képes befogni a GTX260-at. Ez azt hiszem jól mutatja az nVidia driver beli potenciáját, és hogy mennyire képesek lobbizni a fejleszőknél. Fél év után nem hogy a bejósolt porráalázós dolog nem jött be, hanem megfordult a helyzet. Persze ehhez kellett az 5%-al gyorsabb GTX260-216 is. 4870 esetén sajnos a referenciamodell is a határon táncolt Furmarkot illetően, a 150-160 fokos tápellátó rész nem túl jó dolog.

Januárban mélyrepülésbe kezdtek a GTX280 árak (jött a 285), alig volt drágább, mint a GTX260. Kipróbáltam ezt is. Így utólag ez tetszett az összes közül a legjobban - idle kevesebbet fogyasztott, mint bármelyik 4800, halk. Terhelés közben sem zavaró - a fülemnek sokkal kellemesebb a GTX ventilátorának hangszíne. Drivereknél kevesebb gondom volt, és kaptam egy 20-25%-ot pluszban sebességben (ahol a memória számít többet). A kártya felépítése példaértékű - a mostre GPU ellenére 50 fokkal hűvosebb volt a kártya.

Pár hete a GTX260 ára is lezuhant (vagy 40%-ot) - jó vétel lett. Gondoltam becserélem, de befutott a 4890 is, győzött a kiváncsiság. Elméletileg javítottak a 4870 problémás részein...

Egyszerű szépség

Nyilván nem vagyok egyedül azzal, hogy egy zenekeltő berendezés, ami a szobában jelentős helyet foglal el nézzen ki valahogy. Legtöbbször nincsenek nagy igényeim ilyen szempontból, de azért be kell vallanom, hogyha valami szép, az gyönyörködtet. Már csak azért is, mert ez a munkám része is (weboldalakat tervezek).

Nagyra becsülöm az egyszerű, de arányos dolgokat. Az Epos M16 terméklapján szereplő kép minden, csak nem jó: egy meglehetősen kommersz dobozt láthatunk. Aki járt már nálam, rá is csodálkozik, hogy előben mennyire szépek ezek a dobozok. Reggel amikor rásüt a nap, a fafurnér életre kel. Csináltam pár képet, talán sikerül visszaadni valamit belőle (a fotók teljesen nyersek).