ATI 5850 tuning és MSI Afterburner

Először csak az 5850-ről akartam írni egy rövidke beszámolót, de annyira kötődik a jelenlegi használata az MSI által fémjelzett Afterburner programocskához, hogy inkább egy kalap alá veszem őket. Annyit kell tudni az Afterburnerről, hogy az EVGA féle tuningprogramhoz hasonlóan, ez is a Rivatuner szerzőjétől származik, letagadni is nehez lenne a rokonságot. Örülök, hogy sikerül nekik pénzt csinálni abból, ami széleskörű elismerést váltott ki hosszú éveken keresztül a hardveres közösségekből.

Egy alapállapotú 5850-ről nincs értelme túl sokat regélni, mert teli van a net tesztekkel. Így inkább azt csináltam, hogy először kihoztam belőle, amit észszerűnek tartottam, és utána vizsgálom meg, hogy mennyiben is jó vétel egy tuningolt-belőtt 4890-hez képest (lsd. korábbi írásaim). A legtöbb tesztből annyit lehet nagyjából kiolvasni, hogy:

• 20-30%-os sebességbeli előny
• halkabb terhelés alatt
• alacsony fogyasztás
• ha az árát is mellé tesszük, akkor egy nem túl jó ár/teljesítmény arány (1.5x árszorzó)

Lássuk ehhez képest mi valtozik. A 5800-as szériánál két kerékkötője lehet a tuningnak:

• BIOS órajel lock
• VRM túlmelegedes

Az első esetben érdemes egy olyan BIOS-t felvenni, amiből kiszedtek ezt a tiltást: én az MSI 5850 BIOS-át használtam (5870 Asus BIOS-sal is működik a dolog). Érdekes, hogy az eredeti BIOS átírásával ezt nem sikerült elérnem, letilt a driver.

A VRM túlmelegedés a korábbi 4850/70 kártyákat elég hátrányosan érintette. A gyártó azzal védekezett, hogy driverből próbálta több-kevesebb sikerrel szankcionálni azokat a programokat, amik szerinte nem tükrözik a valós felhasználást. Ez szerintem sem technikailag, sem etikailag nem igazan korrekt megoldás. A kiiktatás egyébiránt jól sikerült, mert a végén már nem alkalmazásprofilt hoztak létre a "kártevő" program ellen, hanem a magas alu:tex arányú ÖSSZES program tiltólistára került.

Szerencsére a 5800 széria mentesült ezalól az eljárás alól, és ehelyett egy hardveres megoldással ellenőrzik a kérdéses részek hőmérsékletét. Ez utóbbi szó kulcsfontosságú, mert ha pl. kimenő áramot tiltanának eléggé lekorlátozhatnák a lehetőségeinket.

Mint látható, jól működik: kb. 120 fok környékén veszi vissza a kártya az órajeleket és a feszültséget. Ha tovább szeretnénk menni tuningban, nyilvánvaló, hogy a hűtéssel kell kezdenünk valamit. Sokan lecserélték a hűtőjüket a jó-régi Accelero S1 hűtésre, úgy hogy meghagyták a gyári "platnit". Én némi tesztelgetés után maradtam a gyári megoldásnál, mert Afterburner esetén szerencsére nincs szükség a BIOS átírására, hogy megváltoztassuk a fanprofilt.

A gyári hűtéssel kapcsolatban pár elvárásom volt:

• legyen halkabb, mint alapállapotban (~1100 körüli fordulat nem az igazi egy halk gépben, akárki akármit is mond)
• játékok alatt legyen elviselhető, itt kevésbé zavar a zaj
• extrémebb terheléseknél se szabályozzon le a kártya (pl. Furmark)

Így már idle 900-1000 körüli fordulaton marad a ventilátor, játékok sem nagyon terhelik 40%-nak megfelelő fordulat fölé, Furmark alatt pedig nem szabályoz vissza (10-15 fokkal maradtam a küszöb alatt).

A 4800-asok elbaltázott energia-menedzsmentje miatt szükség volt ATT alatt 2D profilt létrehozni az alacsonyabb fogyasztáshoz, itt erre nincs szükség, a kártya fogyasztásán már nem nagyon lehet faragni, lényegében ugyanazt csinálta meg az ATI (DDR5 órajelét is csökkenti), amit korábban trükközve lehett. A másik oldalról: valami elképesztően jól skálázódik a GPU, tényleg szinte a hűtésünk és a kártya tápellátó körei szabnak határt a tuningolhatóságnak.

Itt van jelentősebb eltérés a 5850 és a 5870 között: a nagyobbik tesóra izmosabb tápellátás került, ami extrémebb feszültségeknél jóval alacsonyabb hőtermelésben nyilvánul meg. Ez némileg alacsonyabb órajelet szavatol, de azt ne felejtsük el, hogy eleve alacsonyabb órajelről indultunk - így a tesztekben tapasztalható kártyák közötti különbség elhanyagolható szintre hozható. Nem javaslom, hogy állandó használattal "kinyomjuk" a kártya szemét, 1.3V körüli feszültségen a teljesítményrángatásokra a ventilátor jól hallható fordulatingadozással válaszol (2D-be való visszaváltáskor megugrik). A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy érdemes egy 50 MHz-et visszavenni a lényegesen alacsonyabb fogyasztáshoz és hőmérsékletekhez, szinte elhanyagolható sebességcsökkenést okoz (pl. 950 MHz ~1.2V, 1000 Mhz ~1.3V+). A memóriára nem nagyon érdemes a karaktereket vesztegetni, jó esetben +10-15%-ot nyerhetünk vele, de ha sasszemünk van a hibákhoz, még ennyit sem, pedig emellé a GPU mellé elkelne a gyorsabb videómemória. Egyelőre 950/1100 MHz-en járatom, ez lett tesztelésem alapja is, három "gyors" grafikon a fogyasztást és a teljesítményt illetően:

Az 5850 jó eséllyel pályázik a felsőkategóriás kártyák között a valaha megjelent egyik legjobban tuningolható GPU címre. A jelenlegi nagy árdifferencia, és a minimális tuningolt sebességkülönbség számomra értelmetlenné tette az 5870-et. A tuningolt 4890-hez képest néhol 60% közeli pluszt kapunk, alacsonyabb idle fogyasztás mellett. Remélem, hogy ATI-ék a DX11 népszerűsítésével sikeresebbek lesznek, mint a DX10.1 kapcsán, a tesszelációval igazán látványos dolgokat lehet csinalni.

Athlon II X2 245 HTPC aspektusból

Anno a chipset miatt (780G) választottam a HTPC alapjának az AMD-t. Úgy gondolkodtam, hogy hardveresen fogom a videókat nézni, és ha valamiért nem jó a DXVA, akkor még mindig ott a 4850e processzor, hogy szoftveresen megtegye ugyanezt. Hát a DXVA-s félelmeim beigazolódtak, sajnos elég sok videóval volt probléma, így maradt a processzorra a munka jelentős része.

Az AMD szerint egy 2.4 GHz-es X2 processzor elegendő az 1080p videókhoz is - ez egy elég optimista becslés. Valóban bizonyos környezetben talán megoldható, de alapvetően kevés ehhez, ha ettől az ideális környezettől eltérünk. Windows 7 mellett akármilyen szoftveres codec-et társítottam a Mediaportalhoz, nem volt elég. Ráadásul áttértem az XBMC-re, ami a kevésbé optimalizált FFDShow alapú codec-ével végképp betette a kaput.

Ugyan úgy voltam vele, hogy ez a konfig évekig életképes lesz HTPC-nek, processzorcsere lett a vége. Egy utóbbi időben népszerű Athlon II X2 került bele - lássuk milyenek a tapasztalatok ebből az aspektusból! Alapvetően két fő elvárás van: kellő teljesítmény egy 1080p videóhoz, és alacsony fogyasztás.


Teljesítményügyileg rendben vagyunk: videó-dekódolásnál egy 40-50% előnyt tud felmutatni. Ez annyit jelent, hogy XMBC alatt - a 4850e-n szaggató filmrészletnél - így is 80-90%-os terheltséget kaptam, ami elég. A dekóderek miatt érdekességképpen betettem egy már ezekhez a processzorokhoz képest is retrónak számító Core 2 alapú rendszert (már nálam is a harmadik évében van). Az Intel még mindig erős ebben, mindenféle újabb SSE4.1 nélkül. Nagyon eltérő a codec-ek optimalizáltsága is: pl. a DivX 7 1.8x gyorsabb egy AMD-s rendszeren, és 2.9x egy Intel Quad-os rendszeren, mint FFDShow-val.

Mivel HTPC-ről van szó, tuning a szó szoros értelmében szóba nem jöhet - de lényegében a feszültség csökkentésével épp ugyanazt csinálom. A gyári feszültség stabilizálásához a régi X2-nek 1.05V az újnak 1.15V kellett (az eredeti feszültségek 1.2 illetve 1.35V).

Kicsit tartottam a fogyasztástól, de teljesen pozitívan csalódtam: a 45 nano megtette a hatását. Ezen a felhasználási területen a fejlettebb terheléses menedzsmentnek (is) köszönhetően teljesen partnere volt az energiatakarékos processzornak. Hamarosan jelenik meg 240E Athlon II 45 watt TDP-vel, ami valószínűleg még alacsonyabb értékeken tudja a gyári órajelét.

HTPC-be az Athlon II X2 245 nagyon jó vétel: kapunk +40-50% teljesítményt, hasonló fogyasztás mellett, igazan kedvező áron. Megérdemelten a ma kapható legjobb ár/érték arányú processzor.

Hardverek tesztelése szoftverekkel - fogyasztási adatok

Általában tuning közben jön elő az a probléma, hogy valamivel ellenőriznünk kell, hogy ugyanolyan stabil maradt e a rendszerünk, mint előtte. Fontos megemlíteni, hogy csak az a használható tuning, aminél a hardver a felhasználási környezetben pontosan ugyanazt nyújtja, mint előtte. A kellően nem kitesztelt hardverek sok gondot okozhatnak felhasználójának, egyértelműbb fagyásokkal, vagy alattomosabb időnkénti hibákkal, amik akár a háttértárak tartalmát is tönkretehetik anélkül, hogy "láványos" hibákat okoznának: gondoljunk csak bele, hogy egy hibásan működő processzor hibásan ír valamit a memóriába, ami hibásan kerül ki a háttértárra is (rossz esetben egy leíró táblába - összeborítva a tárat). Természetesen ez a folyamat többi láncszeménél is előfordulhat.

Az esetek legnagyobb részében a gondot melegedés okozza, mivel a hőmérséklet növekedésével folyamatosan csökken a elérhető órajel. Ezeket gyárilag természetesen egy széles felhasználói spektrumra állapítják meg, így helyet hagynak a jobb hűtési megoldásokkal rendelkező felhasználó számára, hogy magasabb órajelen használja a melegebb helyre tervezett hardveret. Nem akarok belemenni nagyon a tuning problematikájába, mert bejön még a feszültség, ennek stabilitása, stb - órákon át lehetne ragozni.

Ezt a kis kitérőt csak azért ejtettem, hogy egyértelművé váljon, hogy miért lehet fontos a fogyasztási adatok vizsgálata - a jelenlegi félvezetők nagyon rossz hatékonysággal működnek, így sok esetben igaz azaz ökölszabály, hogy amelyik program nagyobb fogyasztást produkál, akkor az nagyobb hőtermeléssel is jár, ez pedig a fent említett okok miatt jobban alkalmassá válik arra, hogy ellenőrizzük szélsőséges helyzetekben is a stabilitást. Aki járatos a tuningban az természetesen tudja, hogy ez nem mindenütt igaz (más is válhat szűk keresztmetszetté). Lefuttattam pár tesztelésre használt programot, és pár játékot.

A tesztkonfig nem egy extrém masina - a fő fogyasztók egy Q6600 processzor szolid tuninggal (@3.2g, 1.26v) és egy órajel emelt ATI HD4890 (@920/4300). Ennek ellenére szembetűnő lehet, hogy így sem volt nehéz 400 watt feletti felvételt kicsikarni belőle. Ugyanez a konfig jelentősebb feszültségemelésekkel simán produkálna még plusz 100 wattot. Meglepő ugye? És akkor nem beszéltünk egy több GPU-val ellátott rendszerekről - a processzorok ma már csak másodhegedűsök ebben a "játékban".

Ezért nem mindegy, hogy a review-t készítő teszterek mit használnak - sajnos a mai napig bevett gyakorlat hogy pl. konfigurációk tesztelésére megelégszenek egy Cinebench vagy egy 3DMark lefuttatásával, és utána kijelentik, hogy töredékét nem használjuk ki a tápnak. Pedig előfordulhat olyan helyzet is, hogy ennek közel másfélszeresével terheljük a tápunkat, anélkül, hogy ez feltűnne. Azonban való igaz, átlagos játékoknál nem szökik fel ennyire - de már csak ezért sem alkalmasak legtöbbször tesztelésre.

A videokártyák stabilitására még most sem fektetnek elég hangsúlyt, és hogy kicsit cáfoljam magamat - ezen a konfiguráción a GPUTool bizonyult a legagresszívebb teszelési módszernek. Valószínűleg a Furmark alkalmasabb lenne minden szempontból, csak ott nem kapunk visszajelzést mindenegyes hibás pixelről - a szem pedig nem megfelelő arra, hogy kiszűrjünk minden egyes hibát, a GPUTool megteszi ezt nekünk. Jelenleg egy óránként előforduló hibás pixel nyilván nem fog senkinek feltűnni, fagyáshoz sem vezet jó eséllyel, de a jövőben fontos, hogy ne számoljon "félre" a GPU, mert GPGPU-s környezetben könnyen visszaüthet ha az alkalmazás megakad a visszaadott hibás adatokon.

Új 4890 BIOS vs. Dell 2408WFP

Korábban írtam róla, hogy gondjaim akadtak a monitorommal és a videókártyámmal - bizonyos időközönként eltűnt a kép a monitorról, mintha kikapcsolt volna egy-egy másodpercre, majd utána, mintha mi sem történt volna, visszajött. Ez a gép működésére nem hatott ki, de mégis bosszantó volt a dolog, két ilyen drága hardvernél.

Amikor a bejegyzést írtam, aktívan figyeltem a netet, hátha történik valami előrelépés, de semmi. Aztán a héten kaptam a Prohardveres fiókomba egy üzenetet, hogy kiadtak egy új biost a 4890-hez, és ez orvosolja a dolgot. Fel is tettem, és azóta tényleg nem tapasztaltam a hibát. Köszönet a kollégának, hogy felhívta rá a figyelmemet.

A www.techPowerUp.com BIOS adatbázisából bárki letöltheti az újabb verziókat, én a teljesen referencia VER011.022.001.005.032404 ATI BIOS-t használom azóta. A lényeg, hogy ez, vagy ennél újabb verzió kerüljön a kártyába. Kipróbáltam még pár másikat, annak reményében, hogy hátha van a tuningban eltérés (feszültség, timing, stb), de ilyen szempontból teljesen egyformák.

Windows XP vs. Windows 7 benchmarkok

Eddig még nem fordult elő, hogy egy Windows kisebb erőforrásigénnyel rendelkezzen, mint az előző verzió. De nem csak ebben jobb a Windows 7 a Vistánál - logikusabb, áttekinthetőbb, kevesebb salang. Lehet megkérdeztek pár felhasználót?

Eddig XP-t használtam, mert akárhányszor rohantam neki a Vistának, pár heti, havi használat után visszakerült a bevált operációs rendszer. Meglepődve tapasztaltam, hogy néhány játékot gyorsabban is futtat, mint az XP (DirectX 9 persze mindkét oldalon). Le is futtattam párat. A hardver egy ATI 4890 volt egy Q6600 társaságában.


DirectX9 alól a H.A.W.X és a Tropics Demo gyorsabb, a többi hasonló. Ez talán nem véletlen.

A DirectX 10 erőltetése még mindig nem indokolt, mert egyedül a FarCry 2 profitál belőle, valahol pedig a fele sebességgel fut, minimális grafikai többlettel. Ehhez képest hasonló kinézetet ígértek gyorsabban - mikor? A Windows 7-ben már DirectX 11 van.

ATI 4890 skálázódás jobb hűtéssel

A múltkori teszt után nem hagyott nyugodni, hogy jobb hűtéssel hogyan skálázódik a kártya. Egy gyors kísérletnek megteszi a ventilátor 100%-ra állítása is (18-20 fok javulás).


Ahogy számítani lehetett - némi órajel előny (~10 MHz) hűtési kapacitáson belül, ahogy pedig az automata vezérléssel kifullad, kinyílik a grafikon "szája". A referencia megoldásnál egy jelentősen jobb hűtéssel (30-40 fokkal) nyerhetnénk stabil szinten ~50 MHz-et pluszban. Így próbálkozás szintjén érdekes - de a tényleges gyorsulás nagyságát figyelembe véve sokkal több áldozattal (jelentősen megnövekedett fogyasztás, drágább hűtés) járna a dolog, mint haszonnal.

GPUTool, ATI 4890, tuning, skálázódás

A HWSW fórumára tegnap belinkelt GPUToolnak nagy jövőt jósolok hardveres berkekben. A jelenleg még 0.0.0.0-ás verziószámot viselő, ATITool nyomdokain íródott programocska segítségével könnyebben feszegethetjünk videokártyánk tuningbeli képességeit. Ez egy automatikusan tesztelő alkalmazás, melyekből az említett ATIToolon kívül szinte semmilyen más épkézláb, ténylegesen használható program nem született. Ezért van, hogy legtöbbször "manuálisan" sokkal gyorsabban és biztosabban meg lehetett állapítani, mint egy általában túlzottan optimista szoftverrel.

Első alkalmazási területem a 4890 skálázódásának vizsgálata volt. Tesztelési módszerem, hogy minden fázisra megállapítottam legalább egy perces hibamentes futási időt. Ez természetesen nem rendesen kitesztelt állapot - de a program biztosítja, hogy a hagyományos gyakorlattal szemben mindig ugyanolyan körülmenyek között szülessen meg az eredmeny - ez nem csak itt, hanem mindenféle mérésnél elengedhetetlen.


GPU esetén csak megerősíteni tudom a korábbi Furmarkos tapasztalatomat - nagyjából 1.4v-ig megfelelően skálázódik a gyári hűtési megoldással a kártya, utána már semmi sem történik. Más hűtéssel és környezettel természetesen más grafikon született volna.


A memória tesztek kicsit csalókák. Azért becsapósak az ilyen jellegű tesztek, mert a bemelegedett memória hajlamos máshogy viselkedni, még akkor is, amikor nem hűlt ki. Tehát lehet olyan órajelen is hibásnak mutatja, ahol ha azzal kezdjük, stabil értéket kapunk. De ez ne tántorítson el minket - sajnos itt világosan látszik, hogy a feszültségemelesnek szinte semmi hatása nincs, elenyésző a tényleges szerepe.

Kíváncsiság képpen megnéztem, hogy az itt szimpatikus feszültésértéken mi változik, ha megnövelem a ventilátor fordulatszámát 100%-ra: egy 15-20 fokkal kaptam alacsonyabb hőmérsékletet. GPU-nál 980-ról (1.4v) 995 változott az eredmény, memóriánál viszont semmivel sem jutottam szinte előbbre (1135).

Hogyan teszteljünk? Érdemes a GPU-t és a memóriát is ott hagyni pár órára. Mindig csak az egyik felet nyaggassuk! Ezután kapunk egy hozzávetőlegesen jó értéket, amiből már ki lehet indulni. Miután kihűlt a kártya, visszaellenőrzés gyanánt állítsuk be ezeket az értékeket már manuálisan és teszteljük stabilitásteszttel (az itt külön futtathatóval, vagy Furmarkkal pl.).

A program jó meg minden - de nem helyettesíti a Furmarkot. Maga a tesztelő része nem stresszeli annyira kártyát - tehát mindenképp érdemes azt is hasznalni. Amiben jobb, hogy a program minden pixelhibát észrevesz, amit a szemlélő képtelen Furmark esetén. Általában már csak az tűnik fel, ha nagyon durva hibákat kezd el dobálni a program, vagy esetleg kifagyott. Ha rendesen működik, használata mindenképp javallott, főleg kezdő tuningosoknak.

4890 esetén már most is egész jól működik a program, de van egykét ötletem hogyan lehetne még jobbá tenni. Ezeket majd megírom a készítő fórumán.