ATI tuning az új Powerplay-jel

Amikor tavaly ősszel megjelent az 5800-as széria, nagyon örültem, hogy a remek tuningolhatóság mellett is alacsony volt az idle fogyasztás. Ez sajnos nem tartott túl sokáig: az órajel kapuzás mellett sajnos a többmonitoros rendszereknél több probléma jött elő, amit az AMD úgy orvosolt, hogy tuning mellett a kártya nem tér vissza a legalacsonyabb szintre. Tuningolt kártya mellett ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy pl. 950/1100 MHz-nél a korábbi 157/300 helyett 400/1100 lett az idle órajelünk. Ez természetesen nem kevés fogyasztástöbblettel jár.

A legutolsó "jól" működő driver a 10.4 volt, így használhatjuk ezt, ha nincs több monitorunk, de tuningolni szeretnénk. Persze így lemaradunk a folyamatos frissítésekről, és én is beleszaladtam már olyan programba, ami el sem indult, csak a legújabb driver-rel. Másik megoldás az lenne, ha egy third party programmal oldanánk meg - ilyen sincs,  főleg ha feszültséget is szeretnénk emelni. Írtam az MSI Afterburner készítőjének is, de sok jóval nem kecsegtetett.

Nope. This way AMD managed to fix infamous powerplay related display flickering issue when overclocking a card with dual monitors connected. Now there is no longer flicker, but idle clocks are now higher regardless of single/multimonitor configuration when overclocking is applied. And this behavior is documented as multimonitor Overdrive enhancement in the Catalyst readme, so I won't expect any changes form AMD side.

Így jött az az ötletem, hogy belekényszerítem a BIOS-on keresztül az alacsonyabb órajelbe: tehát a BIOS-ban szereplő 400/1000 helyett 157/300-at írtam.

 

Még volt pár másik idea is, de ez ami tényleg működött: 3D után visszaáll, illetve a többi lépcső is működik. Annyi hátránya van a dolognak, hogy a korábbi 400/1000-es órajel helyett 157/300-at kapunk olyan helyen ahol ezt a lepcsőt használná, de ez igazából akkor is fennállna, ha lenne egy korrektül működő 2D/3D profilban váltó program is.

Olcsó alátét monitorokhoz

Véletlenül jutottam el ehhez a megoldáshoz: igazából azért csináltattam a natúr bútorlapokat, hogy tüskézhető legyen a doboz, amíg nincs állvány alatta. A falap és a doboz közé félgömb alakú szilikontappancsok kerültek, hogy ne közvetlenül érintkezzenek. Amikor a sors úgy hozta, hogy falikonzolra adtam a fejem, kipróbáltam a már "megtüskézett" fémlapon ezt a kombót.

A hatás nem maradt el - valahogy úgy működik, mint egy akusztikus lencse: kissé felnagyítja a dolgokat, de nagyon jótékonyan nyúl bele a zenébe. Megfogottabb lesz minden amellett, hogy nem esik össze, nem válik testetlenné. Azóta sikerült kipróbálnom egy másik dobozzal (Acoustic Energy One), ott is működik. Sajnos állványom most nincs, így arról nem tudok beszámolni. Több mint fél éve használom ezt a megoldást, de akármit módosítottam rajta, csak rontottam a hangon.

Érdemes egy próbát tenni, pár forintból megoldható az egész (két natúr bútorlap + 8 darab szilikon félgömb).

Sennheiser HH10: okos és hasznos

Sokat kerestem valami értelmes fejhallgató-tartót, de még a Sennheiser oldalán sem egyszerű fellelni ezt az okos kiegészítőt. Pedig igazan praktikus: polcra, vízszintesen, vagy függőlegesen is rögzíthető, nem okoz gondot, hogy az ember hova biggyessze a "fülesét", ami így nem hentereg valahol.

Mivel otthon a fejhallgatós dolgot hanyagoltam - hangdobozt azért szivesebben hallgatok -bevittem a munkahelyre az egész rendszert (Nuforce iCon, Grado SR60), és örömmel hallgatok rajta zenét. Eldugtam az asztal alá, így nem porosodik, és nincs útban sem.

ATI 5850 tuning és MSI Afterburner

Először csak az 5850-ről akartam írni egy rövidke beszámolót, de annyira kötődik a jelenlegi használata az MSI által fémjelzett Afterburner programocskához, hogy inkább egy kalap alá veszem őket. Annyit kell tudni az Afterburnerről, hogy az EVGA féle tuningprogramhoz hasonlóan, ez is a Rivatuner szerzőjétől származik, letagadni is nehez lenne a rokonságot. Örülök, hogy sikerül nekik pénzt csinálni abból, ami széleskörű elismerést váltott ki hosszú éveken keresztül a hardveres közösségekből.

Egy alapállapotú 5850-ről nincs értelme túl sokat regélni, mert teli van a net tesztekkel. Így inkább azt csináltam, hogy először kihoztam belőle, amit észszerűnek tartottam, és utána vizsgálom meg, hogy mennyiben is jó vétel egy tuningolt-belőtt 4890-hez képest (lsd. korábbi írásaim). A legtöbb tesztből annyit lehet nagyjából kiolvasni, hogy:

• 20-30%-os sebességbeli előny
• halkabb terhelés alatt
• alacsony fogyasztás
• ha az árát is mellé tesszük, akkor egy nem túl jó ár/teljesítmény arány (1.5x árszorzó)

Lássuk ehhez képest mi valtozik. A 5800-as szériánál két kerékkötője lehet a tuningnak:

• BIOS órajel lock
• VRM túlmelegedes

Az első esetben érdemes egy olyan BIOS-t felvenni, amiből kiszedtek ezt a tiltást: én az MSI 5850 BIOS-át használtam (5870 Asus BIOS-sal is működik a dolog). Érdekes, hogy az eredeti BIOS átírásával ezt nem sikerült elérnem, letilt a driver.

A VRM túlmelegedés a korábbi 4850/70 kártyákat elég hátrányosan érintette. A gyártó azzal védekezett, hogy driverből próbálta több-kevesebb sikerrel szankcionálni azokat a programokat, amik szerinte nem tükrözik a valós felhasználást. Ez szerintem sem technikailag, sem etikailag nem igazan korrekt megoldás. A kiiktatás egyébiránt jól sikerült, mert a végén már nem alkalmazásprofilt hoztak létre a "kártevő" program ellen, hanem a magas alu:tex arányú ÖSSZES program tiltólistára került.

Szerencsére a 5800 széria mentesült ezalól az eljárás alól, és ehelyett egy hardveres megoldással ellenőrzik a kérdéses részek hőmérsékletét. Ez utóbbi szó kulcsfontosságú, mert ha pl. kimenő áramot tiltanának eléggé lekorlátozhatnák a lehetőségeinket.

Mint látható, jól működik: kb. 120 fok környékén veszi vissza a kártya az órajeleket és a feszültséget. Ha tovább szeretnénk menni tuningban, nyilvánvaló, hogy a hűtéssel kell kezdenünk valamit. Sokan lecserélték a hűtőjüket a jó-régi Accelero S1 hűtésre, úgy hogy meghagyták a gyári "platnit". Én némi tesztelgetés után maradtam a gyári megoldásnál, mert Afterburner esetén szerencsére nincs szükség a BIOS átírására, hogy megváltoztassuk a fanprofilt.

A gyári hűtéssel kapcsolatban pár elvárásom volt:

• legyen halkabb, mint alapállapotban (~1100 körüli fordulat nem az igazi egy halk gépben, akárki akármit is mond)
• játékok alatt legyen elviselhető, itt kevésbé zavar a zaj
• extrémebb terheléseknél se szabályozzon le a kártya (pl. Furmark)

Így már idle 900-1000 körüli fordulaton marad a ventilátor, játékok sem nagyon terhelik 40%-nak megfelelő fordulat fölé, Furmark alatt pedig nem szabályoz vissza (10-15 fokkal maradtam a küszöb alatt).

A 4800-asok elbaltázott energia-menedzsmentje miatt szükség volt ATT alatt 2D profilt létrehozni az alacsonyabb fogyasztáshoz, itt erre nincs szükség, a kártya fogyasztásán már nem nagyon lehet faragni, lényegében ugyanazt csinálta meg az ATI (DDR5 órajelét is csökkenti), amit korábban trükközve lehett. A másik oldalról: valami elképesztően jól skálázódik a GPU, tényleg szinte a hűtésünk és a kártya tápellátó körei szabnak határt a tuningolhatóságnak.

Itt van jelentősebb eltérés a 5850 és a 5870 között: a nagyobbik tesóra izmosabb tápellátás került, ami extrémebb feszültségeknél jóval alacsonyabb hőtermelésben nyilvánul meg. Ez némileg alacsonyabb órajelet szavatol, de azt ne felejtsük el, hogy eleve alacsonyabb órajelről indultunk - így a tesztekben tapasztalható kártyák közötti különbség elhanyagolható szintre hozható. Nem javaslom, hogy állandó használattal "kinyomjuk" a kártya szemét, 1.3V körüli feszültségen a teljesítményrángatásokra a ventilátor jól hallható fordulatingadozással válaszol (2D-be való visszaváltáskor megugrik). A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy érdemes egy 50 MHz-et visszavenni a lényegesen alacsonyabb fogyasztáshoz és hőmérsékletekhez, szinte elhanyagolható sebességcsökkenést okoz (pl. 950 MHz ~1.2V, 1000 Mhz ~1.3V+). A memóriára nem nagyon érdemes a karaktereket vesztegetni, jó esetben +10-15%-ot nyerhetünk vele, de ha sasszemünk van a hibákhoz, még ennyit sem, pedig emellé a GPU mellé elkelne a gyorsabb videómemória. Egyelőre 950/1100 MHz-en járatom, ez lett tesztelésem alapja is, három "gyors" grafikon a fogyasztást és a teljesítményt illetően:

Az 5850 jó eséllyel pályázik a felsőkategóriás kártyák között a valaha megjelent egyik legjobban tuningolható GPU címre. A jelenlegi nagy árdifferencia, és a minimális tuningolt sebességkülönbség számomra értelmetlenné tette az 5870-et. A tuningolt 4890-hez képest néhol 60% közeli pluszt kapunk, alacsonyabb idle fogyasztás mellett. Remélem, hogy ATI-ék a DX11 népszerűsítésével sikeresebbek lesznek, mint a DX10.1 kapcsán, a tesszelációval igazán látványos dolgokat lehet csinalni.

Athlon II X2 245 HTPC aspektusból

Anno a chipset miatt (780G) választottam a HTPC alapjának az AMD-t. Úgy gondolkodtam, hogy hardveresen fogom a videókat nézni, és ha valamiért nem jó a DXVA, akkor még mindig ott a 4850e processzor, hogy szoftveresen megtegye ugyanezt. Hát a DXVA-s félelmeim beigazolódtak, sajnos elég sok videóval volt probléma, így maradt a processzorra a munka jelentős része.

Az AMD szerint egy 2.4 GHz-es X2 processzor elegendő az 1080p videókhoz is - ez egy elég optimista becslés. Valóban bizonyos környezetben talán megoldható, de alapvetően kevés ehhez, ha ettől az ideális környezettől eltérünk. Windows 7 mellett akármilyen szoftveres codec-et társítottam a Mediaportalhoz, nem volt elég. Ráadásul áttértem az XBMC-re, ami a kevésbé optimalizált FFDShow alapú codec-ével végképp betette a kaput.

Ugyan úgy voltam vele, hogy ez a konfig évekig életképes lesz HTPC-nek, processzorcsere lett a vége. Egy utóbbi időben népszerű Athlon II X2 került bele - lássuk milyenek a tapasztalatok ebből az aspektusból! Alapvetően két fő elvárás van: kellő teljesítmény egy 1080p videóhoz, és alacsony fogyasztás.


Teljesítményügyileg rendben vagyunk: videó-dekódolásnál egy 40-50% előnyt tud felmutatni. Ez annyit jelent, hogy XMBC alatt - a 4850e-n szaggató filmrészletnél - így is 80-90%-os terheltséget kaptam, ami elég. A dekóderek miatt érdekességképpen betettem egy már ezekhez a processzorokhoz képest is retrónak számító Core 2 alapú rendszert (már nálam is a harmadik évében van). Az Intel még mindig erős ebben, mindenféle újabb SSE4.1 nélkül. Nagyon eltérő a codec-ek optimalizáltsága is: pl. a DivX 7 1.8x gyorsabb egy AMD-s rendszeren, és 2.9x egy Intel Quad-os rendszeren, mint FFDShow-val.

Mivel HTPC-ről van szó, tuning a szó szoros értelmében szóba nem jöhet - de lényegében a feszültség csökkentésével épp ugyanazt csinálom. A gyári feszültség stabilizálásához a régi X2-nek 1.05V az újnak 1.15V kellett (az eredeti feszültségek 1.2 illetve 1.35V).

Kicsit tartottam a fogyasztástól, de teljesen pozitívan csalódtam: a 45 nano megtette a hatását. Ezen a felhasználási területen a fejlettebb terheléses menedzsmentnek (is) köszönhetően teljesen partnere volt az energiatakarékos processzornak. Hamarosan jelenik meg 240E Athlon II 45 watt TDP-vel, ami valószínűleg még alacsonyabb értékeken tudja a gyári órajelét.

HTPC-be az Athlon II X2 245 nagyon jó vétel: kapunk +40-50% teljesítményt, hasonló fogyasztás mellett, igazan kedvező áron. Megérdemelten a ma kapható legjobb ár/érték arányú processzor.

Hardverek tesztelése szoftverekkel - fogyasztási adatok

Általában tuning közben jön elő az a probléma, hogy valamivel ellenőriznünk kell, hogy ugyanolyan stabil maradt e a rendszerünk, mint előtte. Fontos megemlíteni, hogy csak az a használható tuning, aminél a hardver a felhasználási környezetben pontosan ugyanazt nyújtja, mint előtte. A kellően nem kitesztelt hardverek sok gondot okozhatnak felhasználójának, egyértelműbb fagyásokkal, vagy alattomosabb időnkénti hibákkal, amik akár a háttértárak tartalmát is tönkretehetik anélkül, hogy "láványos" hibákat okoznának: gondoljunk csak bele, hogy egy hibásan működő processzor hibásan ír valamit a memóriába, ami hibásan kerül ki a háttértárra is (rossz esetben egy leíró táblába - összeborítva a tárat). Természetesen ez a folyamat többi láncszeménél is előfordulhat.

Az esetek legnagyobb részében a gondot melegedés okozza, mivel a hőmérséklet növekedésével folyamatosan csökken a elérhető órajel. Ezeket gyárilag természetesen egy széles felhasználói spektrumra állapítják meg, így helyet hagynak a jobb hűtési megoldásokkal rendelkező felhasználó számára, hogy magasabb órajelen használja a melegebb helyre tervezett hardveret. Nem akarok belemenni nagyon a tuning problematikájába, mert bejön még a feszültség, ennek stabilitása, stb - órákon át lehetne ragozni.

Ezt a kis kitérőt csak azért ejtettem, hogy egyértelművé váljon, hogy miért lehet fontos a fogyasztási adatok vizsgálata - a jelenlegi félvezetők nagyon rossz hatékonysággal működnek, így sok esetben igaz azaz ökölszabály, hogy amelyik program nagyobb fogyasztást produkál, akkor az nagyobb hőtermeléssel is jár, ez pedig a fent említett okok miatt jobban alkalmassá válik arra, hogy ellenőrizzük szélsőséges helyzetekben is a stabilitást. Aki járatos a tuningban az természetesen tudja, hogy ez nem mindenütt igaz (más is válhat szűk keresztmetszetté). Lefuttattam pár tesztelésre használt programot, és pár játékot.

A tesztkonfig nem egy extrém masina - a fő fogyasztók egy Q6600 processzor szolid tuninggal (@3.2g, 1.26v) és egy órajel emelt ATI HD4890 (@920/4300). Ennek ellenére szembetűnő lehet, hogy így sem volt nehéz 400 watt feletti felvételt kicsikarni belőle. Ugyanez a konfig jelentősebb feszültségemelésekkel simán produkálna még plusz 100 wattot. Meglepő ugye? És akkor nem beszéltünk egy több GPU-val ellátott rendszerekről - a processzorok ma már csak másodhegedűsök ebben a "játékban".

Ezért nem mindegy, hogy a review-t készítő teszterek mit használnak - sajnos a mai napig bevett gyakorlat hogy pl. konfigurációk tesztelésére megelégszenek egy Cinebench vagy egy 3DMark lefuttatásával, és utána kijelentik, hogy töredékét nem használjuk ki a tápnak. Pedig előfordulhat olyan helyzet is, hogy ennek közel másfélszeresével terheljük a tápunkat, anélkül, hogy ez feltűnne. Azonban való igaz, átlagos játékoknál nem szökik fel ennyire - de már csak ezért sem alkalmasak legtöbbször tesztelésre.

A videokártyák stabilitására még most sem fektetnek elég hangsúlyt, és hogy kicsit cáfoljam magamat - ezen a konfiguráción a GPUTool bizonyult a legagresszívebb teszelési módszernek. Valószínűleg a Furmark alkalmasabb lenne minden szempontból, csak ott nem kapunk visszajelzést mindenegyes hibás pixelről - a szem pedig nem megfelelő arra, hogy kiszűrjünk minden egyes hibát, a GPUTool megteszi ezt nekünk. Jelenleg egy óránként előforduló hibás pixel nyilván nem fog senkinek feltűnni, fagyáshoz sem vezet jó eséllyel, de a jövőben fontos, hogy ne számoljon "félre" a GPU, mert GPGPU-s környezetben könnyen visszaüthet ha az alkalmazás megakad a visszaadott hibás adatokon.

Új 4890 BIOS vs. Dell 2408WFP

Korábban írtam róla, hogy gondjaim akadtak a monitorommal és a videókártyámmal - bizonyos időközönként eltűnt a kép a monitorról, mintha kikapcsolt volna egy-egy másodpercre, majd utána, mintha mi sem történt volna, visszajött. Ez a gép működésére nem hatott ki, de mégis bosszantó volt a dolog, két ilyen drága hardvernél.

Amikor a bejegyzést írtam, aktívan figyeltem a netet, hátha történik valami előrelépés, de semmi. Aztán a héten kaptam a Prohardveres fiókomba egy üzenetet, hogy kiadtak egy új biost a 4890-hez, és ez orvosolja a dolgot. Fel is tettem, és azóta tényleg nem tapasztaltam a hibát. Köszönet a kollégának, hogy felhívta rá a figyelmemet.

A www.techPowerUp.com BIOS adatbázisából bárki letöltheti az újabb verziókat, én a teljesen referencia VER011.022.001.005.032404 ATI BIOS-t használom azóta. A lényeg, hogy ez, vagy ennél újabb verzió kerüljön a kártyába. Kipróbáltam még pár másikat, annak reményében, hogy hátha van a tuningban eltérés (feszültség, timing, stb), de ilyen szempontból teljesen egyformák.